Számadási per
Számadási viszonyokban a számadást követelő igényelheti,
hogy az, aki neki számolni tartozik, számadását záros határidőn mutassa be, a
számadó pedig igényelheti, hogy az, akinek számadással tartozik vagy helyeselje
a számadást, vagy kifogásait záros határidő alatt terjessze elő. Az igény
érvényesítése u. n. felhivási keresettel (l. Felhivási per) történik. Az ebből
származó per a Sz. Ha a felhivási keresetre a felhivott az első esetben
számadását elő nem terjeszti, a második esetben a kitűzött záros határidő alatt
nem felel, akkor az első esetben a számadásra kötelezett a felhivó újabb
kérelmére a részéről felszámított követelésben marasztalandó el, feltéve, hogy
követelését saját bizonyítékai meg nem cáfolják; a második esetben a számadó
kérelmére a számadás itéletileg helybenhagyottnak nyilváníttatik és a számadó
fél a további felelősség alól felmentetik. Előfordulhat az is, hogy a felhivott
fél oly értelemben felel, melyben a számadási viszonyt tagadja, tehát azt
állítja, hogy ő számadást adni, illetve a számadást helyben hagyni nem köteles.
Ily esetben első sorban ez a kérdés, mint u. n. előzetes (praejudicialis)
kérdés döntendő el. A számadási viszonyokból eredő keresetek, ha a kereset
tárgya járulékok nélkül 500 forintot meg nem halad, a sommás eljárás alá
tartoznak (1893. XVIII. t.-c.); a rendes eljárás alá tartozó esetekben az
eljárást az 1868. LIV. t.-c. 518-21. §-ai helyébe lépett 1881. LIX. t.-c.
81-88.§-ai szabályozzák.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|