Számadási per

Számadási viszonyokban a számadást követelő igényelheti, hogy az, aki neki számolni tartozik, számadását záros határidőn mutassa be, a számadó pedig igényelheti, hogy az, akinek számadással tartozik vagy helyeselje a számadást, vagy kifogásait záros határidő alatt terjessze elő. Az igény érvényesítése u. n. felhivási keresettel (l. Felhivási per) történik. Az ebből származó per a Sz. Ha a felhivási keresetre a felhivott az első esetben számadását elő nem terjeszti, a második esetben a kitűzött záros határidő alatt nem felel, akkor az első esetben a számadásra kötelezett a felhivó újabb kérelmére a részéről felszámított követelésben marasztalandó el, feltéve, hogy követelését saját bizonyítékai meg nem cáfolják; a második esetben a számadó kérelmére a számadás itéletileg helybenhagyottnak nyilváníttatik és a számadó fél a további felelősség alól felmentetik. Előfordulhat az is, hogy a felhivott fél oly értelemben felel, melyben a számadási viszonyt tagadja, tehát azt állítja, hogy ő számadást adni, illetve a számadást helyben hagyni nem köteles. Ily esetben első sorban ez a kérdés, mint u. n. előzetes (praejudicialis) kérdés döntendő el. A számadási viszonyokból eredő keresetek, ha a kereset tárgya járulékok nélkül 500 forintot meg nem halad, a sommás eljárás alá tartoznak (1893. XVIII. t.-c.); a rendes eljárás alá tartozó esetekben az eljárást az 1868. LIV. t.-c. 518-21. §-ai helyébe lépett 1881. LIX. t.-c. 81-88.§-ai szabályozzák.

Forrás: Pallas Nagylexikon