Szamara

1. a Dnyeprnek 316 km. hosszu, baloldali mellékfolyója Harkov és Jekaterinoszlav orosz kormányzóságokban; nem hajózható. - 2. Sz., a Volgának 561 km. hosszu baloldali mellékfolyója, az Obscsij-Szirten ered, átfolyik Sz. kormányzóságon és Sz. városánál torkollik. Tavasszal 16 km.-nyi hosszuságban hajózható. - 3. Sz., kormányzóság európai Oroszország DK-i részében Kazan, Ufa, Orenburg, Uralszk, Asztrakán és Szaratov közt, 151,047 km² területtel, 2.824,500, egy km²-re 18 lak. A Sz. folyó egy É-i és egy D-i részre osztja, amaz túlnyomó részben kövér fekete földből áll; az Ural végső ágai nyulnak belé; emez egészen steppe, kivéve az ÉK-i részt, ahová az Obscsij-Szirt nyulik be. Ny-on 850 km.-nyi hosszuságban a Volga szolgál határául; a Nagy- és Kis-Uszent kivéve, a kormányzóság összes folyói (Cseremsan, Szok, Sz., Irgisz stb.) mind belé ömlenek. A lakosság a nagy, oroszokon kivül mordvinokból, tatárokból, csurcsokból, teptyárokból, német gyarmatosokból stb. áll. A fő foglalkozás a földmívelés, állattenyésztés és a kereskedelem, amely utóbbi Oroszország belső részeinek különösen búzát, lisztet, faggyut, bőröket, dohányt, hamuzsírt stb. szolgáltat. Az évi termés az 1889-93-iki átlagban rozsból 21,4, búzából 2396,1 és zabból 879,1 ezer csetvert. A gyárak (343, 11,5 millió rubel termeléssel) közül a kiválóbbak a szeszégetők, faggyuolvasztók és bőrgyárak. A járások: Bugulma, Buguruszlan, Buszuluk, Nikolajevszk, Novouszenszk, Sz. és Sztavropol. - 4. Sz., az ugyanily nevü kormáynzóság és járás fővárosa és püspöki székhely, a volga és Sz. összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 96,898 lak., faggyuolvasztókkal, bőr-, gép-, gyertya- és szeszgyártással; 2 folyami kikötővel, amelyekben főképen búzát, dohányt és faggyut raknak hajókra. Sz. általában a Volga mentén egyike a legnagyobb kereskedelmi helyeknek; fő rakodója az ilecki sónak és a Khiva, Bokhara meg Taskent felé irányuló forgalomnak. Ismeretesek kumiszgyógyintézetei. Iskolái számosak. 4 orosz újság jelenik meg benne.

Forrás: Pallas Nagylexikon