Szamos-Újvár
(Armenierstadt, Gherla), rendezett tanácsu város (sz. kir.
város címével) Szolnok-Doboka vármegyében, Erdélynek legnagyobb örmény városa,
szabályosan épült csinos város; nevezetesebb épületei: a főtéren az örmények
díszes temploma (Rubens-féle képpel), a püspöki palota s a ferencrendi
kolostor. Sz. gör. kat. püspök, szentszék s káptalannak, továbbá járási
szolgabirói hivatalnak, járásbiróságnak és királyi közjegyzőségnek széke; van
gör. kat. hittani intézete, állami főgimnáziuma, gör. kat. tanítóképző intézete
és örmény akt. árvaháza, továbbá ipariskolája, mezőgazdasági szeszgyára,
adóhivatala, vasútja, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Vásárai
élénkek. Itt jelenik meg az Arménia címü folyóirat (XI. évf.). Lakóinak száma
(1891) 5793, köztük 2440 magyar, 137 német, 1979 oláh és 1193 örmény;
hitfelekezet szerint 1252 róm. kat., 1837 gör. kat., 1248 örmény kat., 249 gör.
kel., 920 helvét és 227 izraelita. A házak száma 805. A várost az I. Lipót
alatt beköltözött örmények alapították; 1726. a kiváltságos mezővárosok, 1790.
a sz. kir. városok közé iktattatott. A várostól É-ra fekszik a Martinuzzi által
1540. épített vár, melyet II. Rákóczi György kibővített; jelenleg állami
fegyintézetül szolgál.
[ÁBRA] Szamos-Újvár város címere.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|