Szamos

a Tisza baloldali mellékfolyója, két egymástól távol eredő folyónak, u. m. a Nagy- és Kis-Sz.-nak Dés mellett való egyesüléséből ered. A Nagy-Sz. Beszterce-Naszód vármegye ÉK-i sarkában, a Rodnai-hegységben, közvetlenül az Ünökő (2280 m.), Lopacsna és Vurvu-Omului hegyek tövében, több hegyi patak összefolyásából ered; az egyesült patak Új-Radna mellett veszi fel a Nagy-Sz. nevét s Ó-Radna érintésével DNy-nak, Földrától kezdve Szálváig Ny-nak folyik, ahonnan ismét DNy. felé kanyarodik. Szolnok-Doboka vármegyébe lépvén át, a tetemesen megtágult folyóvölgy ismét Ny-i irányt vesz fel. Dés mellett veszi fel a Nagy-Sz. a Kis-Sz.-t; ez a Biharhegység belsejében két ágból fakad; a nagyobbik a Meleg-Sz. (vagy Hév-Sz.), Bihar vármegye K-i szélén ered s keskeny regényes völgyben K. felé hömpölyög; a kisebb Hideg-Sz., Kolozs vármegye D-i szélén a gyalui havasokban ered s festői völgyben ÉK. felé sietvén, Hideg-Szamos község mellett a Meleg-Sz.-sal egyesül. Az egyesült Kis-Sz. Gyalutól kezdve tágabb völgyben folytatja K-i útját; Kolozsvár érintésével Apahidánál É-ra fordul, Bonchidán alul Szolnok-Doboka vármegye földjén lép át és Szamos-Újvár érintésével Dés mellett a Nagy-Sz. medrébe ömlik. Az egyesült Sz. innen ÉNy-i irányban, kanyargós folyással siet tovább; Nagy-Ilondán alul DNy-ra kanyarodik s Szurduk és Zsibó közt hatalmas kanyarulattal (áttörve az Ilosvai-hegység és a Meszes hegyvonulatát) É-ra fordul, mindinkább tárguló völgyben Szatmár vármegyébe lép át, ahol körülfolyva a Bükk-hegységet, Szinér-Váralja közelében az Alföldre ér, melyet ÉNy-i irányban hasítván, Olcsvánál (Vásáros-Námény közelében) a Tiszába ömlik.

A Sz. két forrásvize közül a Nagy-Sz. mintegy 120, a Kis-Sz. (a Meleg-Sz. forrásaitól számítva) mintegy 150 km. hosszu; az egyesült Sz. hossza 350 km., ugy hogy a Sz. egész hossza mintegy 500 km.; forrásának torkolatától való egyenes távolsága ellenben csak 123 km. A Sz. gőzösökkel nem hajózható és csak Szatmár-Németitől torkolatáig (99 km.) járható tutajok által. Vizkörnyéke 21,869 km². Egész esése a Meleg-Sz. forrásától szmítva 1258 m. Mellékvizei közül a következők említhetők: a Nagy-Sz. jobb felől a Szálvát (Szálva mellett) és Ilosvát (Csicsó-Keresztúr mellett), bal felől az Ilvát (Kis-Ilva mellett) és a Besztercével egyesült Sajót (Betlen mellett), a Kis-Sz. balfelől a Nádas (Kolozsvár mellett), Borsa (Válaszkút mellett) és Lóna patakot (Kendi-Lónán alul), jobb felől a Gyéres patakot (Bonchidánál) veszi fel; az egyesült Sz. mellékvizei jobb felől a Lápos (l. o.), mely Aranyosmező mellett ömlik beléje, bal felől az Almás (Őrmező mellett), Egregy (Zsibó mellett), Szilágy patak (Szélszeg mellett és Kraszna (l. o.) Olcsva mellett, közvetlenül a Tiszába való torkollása előtt. A Sz.-nak 1896 aug. 30. Cégénytől Matolcs alsó végéig terjedő 23,5 km. hosszu szakasza holt mederré tétetett az e helyett fél millió forintot meghaladó költséggel, másfél évi szorgalmas munkával s egy millió köbmétert meghaladó földkiemeléssel, állami költségen létesített 7640 m. hosszu egyenes ásott meder megnyitása által.

Forrás: Pallas Nagylexikon