Szamosi
(Mayer) János, filologus és pedagogus, szül. Kolozsváron
1840 ápr. 18. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, az egyetemieket Bécsben
végezte. 1861. helyettes, 1863. a megszerzett oklevél alapján rendes tanár lett
a budai (egyetemi) főgimnáziumban, a mint ilyen működött 1872 októberig. 1870.
a budapesti egyetem magántanára lett a görög irodalomtörténetből. 1871.
államköltségen kiküldötték Németországba, hogy az ottani filologiai
szemináriumokat tanulmányozza. 1872. az újonnan felállított kolozsvári
tudományos egyetemhez nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a
klasszika-filologiából. 1873 óta a középiskolai tanárképző intézet
igazgatótanára, 1887-től az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság
alelnöke, 1889 óta pedig elnöke. 1880. tiszteletbeli bölcselet-doktori
oklevelet kapott. 1892. nagyobb tanulmányutat tett Olaszországban, 1896. az
országos közoktatási tanács tagjává neveztetett ki. Hivatalos működésén kivül
élénk tevékenységet fejtett ki az egyesületi téren. Nagy rézse volt előbb a budapesti,
majd az országos középiskolai tanáregyesület, nemkülönben a budapesti
filologiai társaság megalapításában. 1879 óta tiszteletbeli titkára az erdélyi
róm. kat. státus igazgatótanácsának, alelnöke az erdélyi irodalmi társulatnak,
1887 óta elnöke az erdélyi muzeum-egylet bölcseleti, nyelv- sé
természettudományi szakosztályának. Önálló munkái: Tirocinium poeticum (négy
kiadás, 1872-83); A női jellemek Sophocles tragoediáiban (Kolozsvár 1874);
Demosthenes, Görögország legnagyobb szónoka (u. o. 1875); Szemelvény görög
remekirókból (1877); Plato Critójának és Apologiájának jegyzetes kiadása
(1877-80, együtt 1880); Szepesi görög nyelvtanának VII. átdolg. kiadása (1878);
Az ausztriai egyetemek haladása 10 év alatt és egy pillantás a magyar
egyetemekre (1879); Görög nylevtan (I. Alaktan, 1881-85, II. Mondattan, 1882,
egyesítve mint harmadik kiadás 1889); Görög olvasókönyv (1881-84); Szemelvények
Platon műveiből (1883, hozzá való jegyzetek 1888); Latin nyelvtan (I. Alaktan,
1883-89, II. Mondattan, 1887, egyesítve mint harmadik kiadás 1896); A
középiskolai tanárok képzéséről (rektori székfoglaló, Kolozsvár, 1887) és Egy
római költő (Catullus) életéből (u. o. 1894). Legújabban (1896) a Felső
oktatásügy Magyarországon c. munkába megirta a kolozsvári magyar kir. középiskolai
tanárképző rövid történetét.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|