Számosz

(törökül Sziszam Adasszi), termékeny voltáról hires sziget az Egei-tengerben, szemben a kisázsiai Mykale hegyfokkal, mely hivatalosan Törökországhoz tartozik, tényleg azonban külön fejedelemséget alkot. Kiterjedése 468 km², lakosainak száma (1885) 39,108, akik túlnyomólag görögök. A szigeten nyugatról kelet felé két hegylánc vonul keresztül, az Ampelosz és a Kerki, melyeket egykor sűrü erdőségek takartak, de most csak lankaságaikat koszoruzza a ciprus, a tölgy és fenyő. A hegyek méhe márványon kivül érceket rejt (ezüst, ólom és vas), a völgyek olajat, aprószőllőt és pompás muskotálybort szolgáltatnak. Főhely Vathy, mely a térképen a sziget nyugati felében található. Van benne érdekes régészeti muzeum és osztrák-magyar konzulátus. Sz. története rendkivül mozgalmas. A lelegek és jónok után, akik kulturát és vagyont egyszerre honosítottak meg a szigeten, a persa hódoltság következett, mely a mikalei csatáig tartott (Kr. e. 479.) s melyet csak rövid időre szakított meg Polykrates (l. o.) fénykora, aki Sz.-t egy szigetország hatalmas központjává tette. Mikale után Sz. az athéniek vezetése alatt álló szimmachiának önálló tagja volt, de aztán villongásba keveredett Athénnel, s Perikles lángeszével szemben elbukott (Kr. e. 440). A peloponnezusi háboruban többször cserélt gazdát, de még sem szenvedett annyit, mint a Mithridates elleni háboruban és a kalózháboruban, amikor már Róma parancsolt Sz. szigetén. Követték az uraságban a bizánciak, arabok, velencések, genovaiak és törökök. A görög szabadságharcban Sz. is kiküzdötte függetlenségét, ámde az 1830. évi londoni megállapodás visszaadta a szigetet a fényes portának, amely azonban csak ugy tudta azt békén tartani, hogy a multakért teljes amnesztiát biztosított (Mahmud szultán 1832. évi fermánja) s Vogoridesz fanariota fejedelmet nevezte ki önálló kormányzóvá. Ezt követte Karatheodory (l. o.). V. ö. Guérin, Description de l"île de Patmos et de l"île de Samos (Páris 1856): Stamatiades, Szamiaka (1862) és Az Eupalinos vizvezető alagútjáról (görögül, u. o. 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon