Szamotráke

most Szamatraki, sziget az Egei-tengerben, 7,5 mérföldnyire a trák tengerparttól, szemben a Hebrosz torkolatával. Sz. nevezetessége az istentisztelet terén keresendő. A földalatti istenségek misztériumai, melyek az eleuziszi misztériumokkal jóformán egyenrangu nevezetességre emelkedtek, mondhatni világhirüek voltak, fejedelmek (Makedoniai Fülöp és Olympias) is beavatatták magukat, mások pedig (p. Arsinoe, I. Ptolemaios leánya) külön templomokat alapítottak a szigeten. Az Arsinoeról elnevezett kerek márványtemplomot, nemkülönben a Sz.-i istenségek dór ízlésü márványtemplomát, bennük számos kiváló értékü műemlékkel (Sz.-i Nike-szobor, l. Görög szobrászat, I. mell. 20. ábra) sikerült a régészetnek feltárnia és az oroszlánrész az osztrák kutatókat illeti. V. ö. Conze, Hauser és Neumann, Archaeologische Untersuchungen (Bécs 1875); továbbá: Conze, Hauser és Benndorf, Neue archaeologische Untersuchungen auf S. (u. o. 1880); Geymüller, Samothrace (Páris 1882); Rubensohn, Die Mysterienheiligtümer von Eleusis u. S. (Berlin 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon