Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szántóföld field
szántóföld ploughland
szántóföld tillage
szántott arable
szántóvető ploughman
szántóvető tiller

Magyar Magyar Német Német
szántóföld Acker (r)
szántóföld ... Feld (s)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szántó

1. István (Arator), jezsuita hittérítő és iró, szül. a győri egyházmegye területén 1541., meghalt Olmützben 1612. Tanulmányait Bécsben végezte; nevét már ekkor kezdte latinul irni. A nyitrai egyházmegyébe lépett, püspöke 1560. Rómába küldte, ahol a német papnevelőben nyert helyet és jezsuita tanárai voltak. Ő is közéjök állt. Fölszentelése után Rómából Bécsbe rendelték 1566., ahol barátságot kötött az ott fogva levő Báthory Istvánnal. Tanított ezután nagyszombatban, a bécsi és grazi főiskolákon (filozofiát), 1575. Rómába helyezték át Szt. Péter templomához magyar gyóntatónak. Itt azonkivül, hogy Báthory István lengyel királlyá választását lelkesen támogatta a bibornoki kollégium tagjai előtt, különösen két ügyben fáradozott. Egyrészt számos emlékirattal és utánjárással kieszközölte, hogy Rómában külön magyar papnevelő állíttassék, s a jezsuiták vezetésére bizott intézett céljaira a magyar pálosoknak Coelous-hegyi, időközben idegen kézre került kolostorát nagy küzdelemmel visszaszerezte; midőn a pápa és a biborostestület ez intézetet nemsokára a német kollégiummal egyesítette, Sz. ez ellen rendkivül hevesen küzdött, de sikertelenül. Tartósabb eredménye volt másik igyekezetének. Már Báthory Istvánnal folytatott tárgyalásokat a jezsuiták Erdélybe viteléről. 1579. kieszközölte a pápától, hogy több rendtársával Erdélybe küldjék Báthory Kristóf fejedelemhez a kat. hit terjesztése végett. Ott térített, iksolát szervezett (kolozsvári gimnázium 1581), tanárkodott és vitatkozásokat tartott a prot. és unit. lelkészekkel. 1582. és 1584-88. Váradon szervezte a kat. hitéletet, ahol hires szónoklatait messze földről jártak hallgatni. Nyilván az ő hatása alatt tért át az ottani alispánnak, Pázmánynak serdülő fia Péter. Éles vitája volt a váradi prédikátorral, Bornemisza Péterrel, s itt általán fanatikus támadások érték. Erre Gyulafehérvárra helyezték át; azonban ő sem tudta megakadályozni a jezsuiták száműzését Erdélyből. Akkor a vágsellyei jezsuitaház fejévé tették, néhány év mulva pedig a bécsi kollégiumba erkölcstanárnak. 1602. Znióváraljára küldték, honnan ismét térítő munkásságát folytatta, főleg az erdélyi fejedelemségre és a török hódoltságra terjesztve ki figyelmét, ahol a kat. vallás legjobban el volt nyomva. Egyáltalán a térítői működés volt szenvedélye, mindig a legnehezebb küzdelmeket kereste és legfőbb vágya volt hitéért martirhalált szenvedni. Mikor Bocskai támadásakor az erdélyi hadak Znióra értek, ott égtek Sz.-nak kéziratai, 40 éves irodalmi munkásságának gyümölcsei; csak egy munkáját sikerült megmentenie, mely a Korán tanításait cáfolta. Ekkor Sz. az olmützi kollégiumba menekült, s ott készítette legnagyobb művét, a biblia fordítását az eredeti nyelvekből. Az ószövetség elkészült 1611-re, de már az újszövetség befejezésében megakadályozta halála. Kézirata nyomtalanul eltünt, de Káldi György valószinüleg használta. A Calepinus-szótár magyar részét Sz. szolgáltatta. V. ö. Fraknói, Egy magyar jezsuita a XVI. sz.-ban (Budapest 1888).

2. Sz. Simon, zsidó tudós és publicista, szül. Nagy-Kanizsán 1819 aug. 23-án, megh. Bécsben 1882 jan. 17-én. Mint korán árvaságra jutott fiu eleinte talmudiskolákat, Pozsonyban folytatott gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a prágai egyetemet látogatta. Később magán tanintézetet nyitott Bécsben, hol 1864. törvényszéki héber tolmácsnak, 1869. a zsidó hittani iskolák felügyelőjének neveztetett ki. Fényes tollát és polemikai tehetségét első sorban a zsidóság társadalmi és szellemi érdekeinek, kivált pedig vallási reformjának szentelt. 1860. megalapította a még most is megjelenő Neuzeit c. zsidó érdekü hetilapot; a Wertheimer-féle Jahrbuch für Istaeliten címü évkönyvet 1864-66. Kompert Lipóttal, azontúl egymaga adta ki. Irt héber kommentárt Mózes öt könyvéhez (Bócer ollelót, Bécs 1845), azonkivül számos kisebb-nagyobb cikket pedagogiai és zsidó felekezeti lapokban.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is