Szappanfa
(növ., Sapindus L.) a róla nevezett család fája v. cserjéje,
szárnyalt levelekkel, sokvirágu ágboggal. Mintegy 40 faja majd mind a forró
tartományban terem. A S. Saponaria L. majdnem 10 m. magas, Amerika forró
vidékén. Terebélyes koronájának az ága fehér kérgü, levélnyele zászlós,
gyümölcse fénylő, fekete-piros, édeses összehúzó ízü, cseresznyénkhez hasonló
(nuculae saponariae a. m. szappanbogyó). Alkotó része a szaponin (l. o.).
Magvából kövér olaj, hársából kötél lesz. A S. emarginatus Vahl Georgiában és Karolinában
terem, más fajokkal együtt hasonlókép használatos. A S. Pappea Sond. fokföldi
magvából kövér olajat sajtolnak. Sz. vagy szappanberzseny, ezenkivül a
Caesalpinia Sappan L., a berzsenyfafélék közé tartozó, 9-12 m. magas tövises fa
Sziamban, Kelet-Ázsiában, Nyugat-Indiában és Braziliában; piros festéknek
használatos. Kelet-Indiában hajószöget, ládát, korlátot, széket stb. is
készítenek belőle.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|