1. kormányzóság Oroszország K-i részében Pensza, Szimbirszk,
Szamara, Asztrakhán, a doni kozákok területe és Tambov közt, 84,494 km2
területtel, 2.580,000, egy km2-re 31 lak. É-i részében dombos, a
legmagasabb pontja itt 345 m.; K-i részében a Volga jobb partján emelkedő
dombok takarják. Vizei részint a Volga, részint a Don környékéhez tartoznak. A
Volga, amely a határán folyik, itt 75 kisebb-nagyobb mellékvizet vesz föl; ezek
közül a leghosszabbak a Tereska és a határát öntöző Szura az Uzával. A Don
mellékvizei a Hoper a Szerdobával, a Medvjedica a Terszával és az Ilovlia.
Legnagyobb tava a 15 km. kerületü Ilmen. Az éghajlat kontinentális. Az évi
középhőmérséklet Sz.-ban 5,9°. A Volga 233 napon át mentes a jégtől. A föld
É-on és középen jó fekete föld; D-en homokos és sok helyen sós agyagból áll;
belőle 57,5% szántóföld, 13,3% erdő, 19% rét és legelő és 10,2% terméketlen. Az
évi átlagos (1886-88) termés rozsból 5,06, búzából 0,93 és zabból 3,03 millió
csetvert. Egyéb termékek: a napraforgó, dohány, mustár, köles, dinnye, ugorka
és gyümölcs. Az állattenyésztés különösen a D-i steppe-vidékeken virágzó. A
Volga mentén a halászat is jelentékeny. Caricinben nagy halfüstölők is vannak.
A gyárak száma 1300, 31 millió rubel értékü évi termeléssel; legtöbb a
szeszgyár (45), malom és az olajprés (142), azután a posztó-, pamut-,
dohánygyár és Russzkíj-Kamiskirben az agyagipar. Jelentékeny a gabona-, szesz-,
faggyu-, gyapju- és dohánykivitel. A legjelentékenyebb folyami kikötők: Sz.,
Caricin, Kamisin, Balasov és Szeretov. A lakosok közt vannak nagyobb számmal
kisoroszok, mordvinok, tatárok és csuvasok. Járásai: Sz., Volszk, Hvalinszk,
Kuzneck, Petrovszk, Szerdobszk, Balasov, Atkarszk, Kamisin és Caricin. - 2.
Sz., az ugyanily nevü kormányzóság és járás, továbbá püspökség székhelye, a
Volga jobb partján, szemben a külvárosául tekinthető Szlobode Pokrovszkajával,
vasút mellett, (1893) 123,230 lak., olajprésekkel, dohány- és
cigarettgyártással, gőzmalmokkal, szappan-, gyertya-, kötélgyártással,
szeszfinomítással, vas- és harangöntéssel; élénk kereskedéssel a Volgán,
amelynek fő cikke a gabona és liszt. Többféle közép- és népiskolán kivül van
kétféle papi szemináriuma, 2 szinháza, több kórháza és menedékháza. A
Radiscsev- vagy Bogoljubov-féle muzeumban kép-, régiségtár és Turgenyev-emlékek
vannak elhelyezve. A halmoktól körülfogott, szépen és szabályosan épült város
legélénkebb utcái a Moszkovszkaja, Szergievszkaja és a Pokrovszkaja. Kiválóbb
épületei a régi és új székesegyháza, ez utóbbi a nyilvános kert mellett, a kormányzói,
a püspöki paloták, a nagy szinház és a szép indóház. Az 1591. alapított város
sokáig a tatárok ellen emelt erősség volt; 1708. a fellázadt kozákok és 1774. a
Pugacsev-féle lázadók pusztították el.
Forrás: Pallas Nagylexikon