Szárnylábuak

(állat, Pteropoda), a lágytestüek állatkörének egyik osztálya. Testük rendesen jelentéktelen nagyságu, majd megnyult, majd megrövidült, majd egyenes, majd pörgén csavart csigaforma. A csupasztestü fajok fejesek, a többieknek feje nem különült el élesen. Lábuk középrésze gyengén fejlett, míg oldalrészei szárnyforma nyujtványokká nőttek ki és evezésre szolgálnak. Ezek után nyerték nevüket is. Házuk általában csak fiatal korukban van, egy részük teljesen kifejletlen házatlanok, csupasztestüek. A ház falazata rendesen igen vékony, törékeny, leggyakrabban szarunemü, ritkábban meszes. Egyeseknek födőjük is van. Szájnyilásuk körül tapogatóforma képletek emelkednek. A csigaházasoknak idegdúcai egymáshoz nagy mértékben közeledtek s a garat két oldalán feküsznek, a csupaszokéi egymástól eltávolodtak. Valamennyien tengeriek s nagy csapatokban a nyilt tükrön tartózkodnak. Nappal a mélyebb vizrétegekbe bocsátkoznak, éjjelre azonban a felületre emelkednek. Ragadozók s kisebb állatokat, főleg rákocskákat fogyasztanak. Kihalt példányaikat a harmadkori képletekből ismerik. Ez idő szerint 100 élő s 225 kihalt fajt irtak le. Két rendre osztják, nevezetesen Gymnosomata v. csupasztestüek, melyeknek csigaházszerü testburkuk nincs és Thecosomata v. födött testüek, melyek csigaházakat hordoznak.

Forrás: Pallas Nagylexikon