Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szarv horn
szarv alakú... drinking ho...
szarv alakú... horn
szarv alakú... horn
szarvas deer
szarvas hús... venison
szarvas vip... horned adde...
szarvasagan... head
szarvasagan... head of hor...
szarvasagan... palm
szarvasagan... beam
szarvasbika... stag
szarvasbogá... stag-beetle...
szarvasbőgé... bell
szarvasbőgé... to bell
szarvasbőr buckskin
szarvasbőr chamois, ch...
szarvasbőr chamois-lea...
szarvasbőr deerskin
szarvasbőr ... buckskins

Magyar Magyar Német Német
szarv & aga... Gehörn (s)
szarv & tül... Horn (s)
szarvacska Hörnchen (s...
szarvas Hirsch (r)
szarvasbőr ... Wildleder (...
szarvasgomb... Trüffel (e)...
szarvasmarh... Rind (s)
szarvasmarh... Vieh (s)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szarv

szaru, szorosabb értelemben a kérődző emlősök egyik csoportjának, az u. n. üreges szarvuaknak (Cavicornia) fején előforduló nyujtvány. Ilyent viselnek az ökrök (Bos), az antilopok, kecskék, juhok, a zsiráf és a szarvorru (Rhinoceros). Különös figyelem tárgyai a szarvak a magyar-erdélyi szarvasmarhánál, mert annak értékét befolyásolja szarvainak szépsége. Általános értelemben szarvnak nevezik a legkülönbözőbb más állatok testén előforduló különböző nagyságu és alaku nyujtványokat. Ilyeneket találunk bizonyos bogarakon (szarvorru bogár). A valódi szarv egyes esetekben sörték összenövése folytán keletkezett tömött kinövés, minő a szarvorrué (Rhinoceros), az üreges szarvuaké ellenben a homlokcsont csapját borító üreges, szaruállományu hüvely. A szarvasfélék ágas fejnyujtványai vagy szarvai egészen más természetüek, csupán csontállományból állanak és éppen ezért, megkülönböztetésül a valódi szarvtól, agancsoknak (l. o.) neveztetnek. A szarv a hajszálra, szőrökre, karmokra, pikkelyekre, tollakra stb. emlékeztetőleg szaruállományból áll (l. Keratin). Higított káli a szaru legnagyobb részét feloldja s ilyenkor ammoniák képződik; ha ecetsavban főzzük, kocsonyává válik, ha pedig kénsavval kezeljük és főzzük, leucin és tirozin áll elő belőle. A régi népek a szarvakat igen különböző célokra használták, igy ivópoharakat, olaj, bor és más folyadékok eltartására szolgáló edényeket készítettek belőlök, de fővóhangszer gyanánt is használták.

Az iparban az ökörszarv csak másodrendü szerepet játszik; sokkal becsesebbek a délamerikai, csúcsokon majdnem egyharmadig feket,e egyebütt fehér, igen szilárd állományu, tiszta és áttetsző nagy szarvak. A magyar ökör szarvai szükék, zöldesek vagy feketések fehér keverékkel; az ir tulokéi világos szinüek és a feldolgoztatáskor átlátszókká válnak. A bivaly szarvai keményebb összeállásuak, állományuk finomabb, szinök sötétbarna vagy feketés és csiszolva fénylenek. A kereskedésbe főleg Magyarország, Olasz-, Spanyol- és Oláhország szolgáltat sokat. A kecskék, juhok, zergék stb. szarvai sokkal csekélyebb értéküek. A szarv hegyes, tömör csúcsát legfőképen az esztergályosok, az üreges részt pedig a fésüsök dolgozzák fel. A nyers szarvat 2-6 hétig hideg vizben áztatják s aztán szilárd tárgyhoz való ütögetéssel szabadítják meg a csontcsaptól. Ezután lefürészelik tömör végét, az üreges részt pár napra megint hideg vizbe, majd néhány órára forró vizbe helyezik és hevítés után hosszában ketté vágják. További hevítés után a szaruállomány könnyen ellapítható s ekkor lemezeit meleg vaslemezek között préselik fokozatos nyomás alatt. A vizben való lágyítás után e szarulemezek hasonlítanak a nyers anyaghoz s igy kerülnek a kereskedésbe. Ha átlátszóbbá akarják tenni, akkor széntűz fölött puhítják, a foltoktól és rostoktól megtisztítják, majd két napig hideg, pár óráig meleg vizben lágyatják, olvasztott faggyuba mártják, melegített vaslemezek között rétegezik és erős nyomásnak teszik ki. A szarulemezek hasíthatók és vékony lemezekre fürészelhetők. A kisebb lemezek nagyobbakká forraszthatók nyomás alatt s ugyancsak nyomás útján rudak is állíthatók elő. A szaru csiszolására rendesen horzsolókövet, smirgelt stb. használnak. A szaru feldolgozásánál keletkezett hulladékot trágyának és a vérlúgsógyárakban használják; de ismét eggyé önthetik és szaruanyag gyanánt értékesíthetik. Ha a szaruállományt állandóan puhává és hajlékonnyá akarják tenni, akkor tiz napig 1 lit. viz, 3 lit. sósav, 2 lit. faecet, 5 kg. csersav, 2 kg. borkő és 2,5 kg. kénsavas cinkoxid keverékében áztatják. A pácolásnál és festénél különböző anyagokat és eljárásokat alkalmaznak; a feketére festéshez 120 g. kénesőből, 120 g. sósavból és 500 g. vizből álló keveréket készítenek, ebben 12 óráig állni hagyják, majd kimossák, 1-2 óráig 15 g. kénmáj, 500 g. viz keverékébe helyezik s aztán jól megmossák. A szin azonban csak fölületes. Ha a békateknőhöz hasonlóvá akarják tenni, akkor néhány órára 1 rész sósav és 3 rész víz 30-38 C°-os keverékébe helyezik, helyenkint 2 rész szódából, 1 rész égetett mészből és 1 rész miniumból készített tömeggel borítják be, 10-15 perc mulva kimossák, megszárítják, majd ismét 4 rész berzsenyoldatból, 1 rész nátronlúgból készített fürdőben mossák meg, aztán 10-12 óra multán megszárítják és csiszolják. Hogy fémes fényt nyerjen, klórcinkbe, krómsavas cinkoxidba, klórrézbe, krómsavas rézoxidba mártják, amelyek neki különböző szineket adnak, valamennyit azonban a jódkálium pirossá változtatja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is