Szarvas
nagyközség Békés vármegye szarvasi j.-ban, (1891) 4361
házzal és 24,393 lakóval, közte 10,769 magyar és 13,535 tót; hitfelekezet szerint
2075 róm. kat., 20,992 ág. evang., 408 helvét és 846 izraelita; a járási
szolgabirói hivatal és járásbiróság székhelye; van ág. evang. főgimnáziuma és
tanítóképző intézete, alsó foku kereskedelmi és ipariskolája, királyi
közjegyzősége, adóhivatala, takarékpénztára, ipartestülete, gőzfürészgyára és
10 gőzmalma, többféle egyesülete, vasútja, posta- és táviróhivatala és
postatakarékpénztára. Sz.-on a következő lapok jelennek meg: szarvas és Vidéke
(VIII. évf.), Szarvas (VI. évf.) és Szarvasi Lapok (XIV. évf.). Lakói leginkább
földmívelésből élnek, de a fonást és szövést háziiparilag is nagy mértékben
űzik. Marhavásárai élénkek. Termékeny határa 25,941 hektár. A mult században
itt Tessedik Sámuel nevezetes gazdasági és ipariskolát állított fel, melynek nagy
befolyása volt a gazdasági viszonyok fejlesztésére; ez iskola 1806. megszünt.
V. ö. Zsilinszky M., Szarvas város történetének és jelen viszonyainak leirása
(Budapest 1872).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|