Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szász-Alten... ----

Magyar Magyar Német Német
Szász-Alten... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szász-Altenburg

(Sachsen-Altenburg), a német birodalomhoz tartozó hercegség a porosz Szász tartomny, a Szász királyság, Weimar nagyhercegség, Meiningen hercegség, Rudolstadt és ifju Reuss fejedelemség közt, 1324 km2 területtel, (1895) 180,313 (87,746 férfi, 92,567 nő) lak. A hercegséget Reuss fejedelemség két részre osztja: a K-i és Ny-i kerületre; amazt az Érchegység, emezt a Türingiai-erdő ágai takarják; amott a Saale és Orla, emitt a Pleisse és Sprotta öntözik; amaz dombos és termékeny, emez hegyes és terméketlenebb terület: Az egész területéből 78,057 ha. szántóföld és kert, 11,312 ha. rét és 36,538 ha. erdőség. A fő termékek: 1894-ben rozs 18,859 ha.-on 31,07, búza 7262 ha.-on 14,33, árpa 7149 ha.-on 13,90, burgonya 8445 ha.-on 114,40, zab 14,165 ha.-on 29,22 és széna 11,308 ha.-on 41,84 millió kilogramm. Az állattenyésztés szintén jelentékeny. 1892 dec. 1. volt 11,009 ló, 65,438 szarvasmarha, 14,165 juh, 53,200 sertés és 14,741 kecske. A bányászat termékei közül egyedül a barnaszénnek van jelentősége, amelyet 1893-ban 42 helyen bányásztak. Az ipar jelentékenyebb ágai: a gyapjuszövés, kesztyü-, kalapkészítés, gépgyártás és a keramiai ipar. 1893-ban 427 ipartelepen 15,093 munkás talált foglalkozást. A legfontosabb kereskedőváros Altenburg. A legkiválóbb iskolája a jenai egyetem; ezenkivül van két gimnáziuma, egy reálgimnáziuma, tanítóképzője, több szakiskolája, több tudományos egyesülete. A művészet szolgálatában állanak Altenburgban a Lindenau-féle muzeum, a vele egybekötött művésziksola és az ugyanottani művészegyesület. A hercegség a férfiágban örökös monárkia. Az 1831 ápr. 29. kelt, de azóta többször módosított alkotmány szerint a törvényhozó hatalom a herceg és az egykamarás országgyülés közt van megosztva; ez utóbbi 30 tagból áll; közülük 9-et a legtöbb adófizetők, 9-et a városok és 12-t a környék választanak 3-3 évre. Az országgyülés minden 3 évben legalább egyszer összeül, hogy 3 évre a budgetet megszavazza. Az 1896-98. évekre az évi államjövedelem 4.057,798, a kiadás 4.056,189 márkában van megállapítva. Az államadósság 887, 450 márka. A végrehajtó hatalom 3 osztályra oszlik: 1. a hercegi, bel- és külügyi, 2. az igazságügyi és 3. a pénzügyi osztályra. A helyi közigazgatás szempontjából 2 kerületre van fölosztva: ezek Altenburg 657 és Roda 667 km2 területtel.

Története. Sz. régente a Pleissen-Gaunak volt egyik része s egyúttal koronabirtok. A régi főbb családok közül különösen a weimari grófok említendők. Idővel a türingiai választó-fejedelmek, 1311 óta pedig a Wettin-családból való meisseni őrgrófok kerültek e vidék birtokába. 1440 után Frigyes szász választó-fejedelem és öccse Vilmos örökölték Sz.-ot. 1547. az Ernő-ág lett Sz. ura; 1672-ben I. Ernő gothai hercegre szállt Sz. egyik része, másik része a weimari ágra. 1707-1825. Szász-Gotha-Altenburg hercegség egy kézen volt. 1826. Sz. Frigyes hildburghauseni hercegre szállt, aki 1826-34. uralkodott és 1831. rendi alkotmányt adott az országnak. Fia József (1834-48) reakcionárius irányban bánt el alattvalóival, az 1848-iki forradalom kitörése után azonban csakhamar alkotmányos reformokat hirdetett. Miután 1848 őszén lemondott, öccse György követte (1848-53), aki a forradalom által kivivott reformokat megint eltörülte. Fia Ernő herceg Larisch abszolutisztikus hajlamu miniszter szavára hallgatott és az 1866-iki háboru küszöbén Poroszországhoz csatlakozott, 1866 szept. pedig az északnémet szövetségbe lépett; 1871. Sz. a német birodalomnak lett tagja. V. ö. Sachse, Die Fürstenhäuser Sachsen-Altenburg (Altenburg 1826); Löbe, Altenburgica (u. o. 1878); u. a., Gesch. der Kirchen und Schulen des Herzogthums Sachsen-Altenburg (3 köt., 1884-91).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is