Szász-Koburg-Gotha

(Sachsen-Coburg-Gotha), a német birodalomhoz tartozó hercegség, amely Koburg és Gotha hercegségekből áll, összesen 1956 km² területtel. Koburg hercegség a Türingaiai-erdő D-i lejtőjén, Bajorország és Szász-Meiningen közt fekszik; az Itz, Rodach, Lauter és Steinach öntözik. Gotha a Türingiai-erdő É-i lejtőjén van Schwarzburg, Weimar, Meiningen és porosz területek közt; a Gera, Nessa és Unstrut öntözik. A gothai hercegségben a Nagy-Beerbergben (984 méter) éri a Türingiai-erdő legnagyobb magasságát. A lakosok száma (1895) 216,603 (104,668 férfi, 111,935 nő), akik közt 776 az idegen. Az 1890-iki lakosságból 202,444 volt protestáns, 2909 római kat. és 549 izraelita. 1894. volt 1633 házasság, 7259 születés és 4289 halálozás és 73-an vándoroltak ki. A lakosok fő foglalkozása a földmívelés. 1894-ben termett rozsból 13,147 ha.-on 19,44, búzából 11,059 ha.-on 15,42, árpából 12,843 ha.-on 21,97, burgonyából 10,775 ha.-on 134,49, zabból 16,938 ha.-on 22,03 és szénából 73,38 millió kg. Az állattenyésztés különösen Gothában virágzó. 1892 dec. 1. volt 9211 ló, 61,679 szarvasmarha, 58,069 juh, 71,336 sertés, 32,962 kecske és 9380 méhkas. Az erdők területe 57,462 ha. A bányászat jelentéktelen. A fontosabb iparágak: a gépgyártás (Koburg és Gotha), a különféle vasáruk (Zella, Mehlis, Kleinschmalkalden), varrótűk (Ichtershausen) készítése, a porcellán-, üveg- és agyagáruk készítése (Götha, Ohrdruf, Gräfenroda, Koburg), a szövőipar (Gotha, Valtershausen, Koburg), a gombkészítés (Gotha, Ohrdruf), a papirosgyártás (Gera, Tambach), a kolbászkészítés (Gotha és Waltershausen), továbbá a sör- és szeszgyártás. A szellemi műveltség szolgálatában áll: 2 gimnázium, 1 progimnázium, 3 reáliskola, a schnepfenthali nevelőintézet, több szak- és számos népiskola, a gothai tudományos és műgyüjtemények és az ugyanottani csillagvizsgáló. A hercegség a fériágban az elsőszülöttség rendje szerint örökölhető monárkia. Az alkotmány az 1852 máj. 3-iki törvényen alapszik. E szerint a törvényhozó hatalmat a herceg és a két törvényhozó testület (egy Koburg és egy Gotha számára) gyakorolja; közös ügyekben a két testület együttesen tanácskozik. A koburgi országgyülés 11, a gothai pedig 19 tagból áll, akiket közvetett úton 4-4 évre választanak. A budget-t Gothában 4, Koburgban 6 évre állapítják meg. Az 1891-97-ik évre Koburg jövedelme 420,500, kiadása 236,500, Gotha jövedelme 1893-97-ig 2.144,226, kiadása 1.182,425 márkában van megállapítva. A közös jövedelem 2.012,182, a kiadás 2.647,190 márka. 1895. Koburg adóssága 3.081,528, Gotháé 146,558 márka. A végrehajtó hatalmat a herceg a minisztérium által gyakorolja, amelynek egyik osztálya Koburg, a másik Gotha ügyeit inétzi. A szövetségtanácsba a hercegség 1, a birodalmi gyülésbe 2 tagot küld. V. ö. Schulze, Geographie u. Gesch. des Herzogthums Coburg-Gotha (Lipcse 1851); Rose, Stat. Mittheliungen über das Herzogthum Coburg-Gotha (Koburg 1857); Landeskunde des Herzogthums Gotha (Gotha 1884).

Története. A Sz.-i hercegséget Albert herceg, Jámbor Ernő szászgothai herceg másodszülött fia álapította 1680-ban, de ennek halálával (1699) egyelőre megszünt. Hosszas örökösödési pör után Gotha, Meiningen, Hildburghausen és Saalfeld rokon fejedelmei örökölték a hercegséget (1720-1735). A mostan uralkodó fejedelmi ág alapítója János Ernő herceg, Jámbor Ernő 7-ik fia (megh. 1729.). Őt fiai követték: Keresztély Ernő és Ferenc Józsiás, kis közösen uralkodtak és Koburg elnyerése után oda tették át székhelyüket s egyúttal Szász-Koburg-Gotha hercegeinek nevezték magukat. Most Ernő Frigyes következett (1764-1800), aki országát roppant adóssággal terhelte. Fia és utóda Ferenc Frigyes Antal (1800-1806) annyira-mennyire rendezte a pénzügyet. Az ő fia III. Ernő (1806-44) alatt bekövetkezett a francia invázió (1806-1807). 1821. rendi alkotmányt hirdetett ki, 1826 nov. pedig Gothát kapta Saalfeld helyett cserében a szászmeiningeniektől és ezóta I. Ernő hercegnek nevezte magát. Fia II. Ernő herceg (1844-93, l. o.) a viszonyok kényszerítő hatása alatt 1848-ban szabadelvü alkotmányt adott népének, 1852. Koburg és Gotha számára közös törvényeket adott ki (idáig a két hercegséget csupán perszonál-unió fűzte egymáshoz). A nemzeti kérdésben Ernő herceg mindig derék és hazafias szellemben működött s ezzel Németországban nagy népszerüségre emelkedett. 1866. a poroszok oldalán küzdött a hannoveri sereg ellen; 1867. belépett az északnémet szövetség, 1871. a német birodalom kötelékébe. Hosszu uralkodása alatt a hercegség minden téren nagy haladást tett (l. Ernő, 14). Gyermekei nem voltak és igy 1893 aug. 22. bekövetkezett halála után elhalt öccsének Albert, Viktoria angol királynő férjének másodszülött fia, Alfréd edinburgi herceg örökölte a trónt.

Forrás: Pallas Nagylexikon