Szász-Meiningen-Hildburghausen (Sachsen-Meningen), a német
birodalomhoz tartozó Türingiában fekvő hercegség, amely Meiningen s
Hildburghausen hercegségekből, Saal feld fejedelemségből, Camburg grófságból és
Kranichfeld uradalomból áll. Ezek egy nagyobb összefüggő és 14 részben igen
kicsiny résszé alakultak, összesen 2468 km2 területtel. Kerületei:
Meiningen (749 km2 ter.), Hildburghausen (777 km2 ter.),
Sonneberg (344 km2 ter.) és Saalfeld (598 km2 ter.),
összesen (1895) 234,005 (114,424 féri, 119,581 nő) lakossal, akik közt 231,969
protestáns, 3179 róm. kat. és 1487 izraelita. 1895-ben volt 1871 házasság, 8249
születés, 4856 haláleset és 68 kivándorló. A Türingiai-erdő ágai által
borított, a Werra, Saale, Steinach, Iltz által öntözött hercegség inkább csak a
völgyekben termékeny. A fő termékek 1894-ben rozsból 19,309 ha.-on 25,09,
búzából 10,516 ha.-on 13,05, árpából 6309 ha.-on 8,65, burgonyából 13,332
ha.-on 142,52, zabból 18,014 ha.-on 23,74 s szénából 27,292 ha.-on 97,22 millió
kg.; ezeken kívűl termelnek hüvelyeseket, kendert, lent és repcét is. A
szarvasmarha- és juhtenyésztés a túlnyomó. 1892 dec. 1. volt 6279 ló, 68,237
szarvasmarha, 44,349 juh, 62,487 sertés, 33,411 kecske és 8103 méhkas. Az
erdőségek az egész terület 41,9 %-át borítják. A bányászat vasat és sót
szolgáltat; fontos még a palabányászat is. A jelentékenyebb iparágak: öntött
vas (7 vasmű), üveg (6 huta), porcellán (26 gyár), gyufa (2), festék (9),
varrógép (5) és játékárukészítés, amely utóbbinak középpontja Sonneberg. A
szövőipar szolgálatában áll 13 fonó- és 18 szövőgyár; bőrt 10 nagyobb és 64
kisebb műhelyben készítenek; a sörgyárak száma 197, a dohánygyáraké 14. A 2
gimnázium és 2 reálgimnáziumon kívűl van több szakiskolája is. A hercegség
örökös monárkia. Az 1829. megalkotott és 1870., 1873. és 1896. módosított
alkotmány szerint a törvényhozó hatalmat a herceg és a 24 tagból álló
egykamarás országgyülés gyakorolja. A képviselők közül négyet a legtöbb egyenes
adót fizetők, négyet azok választanak, akiknek legalább 3000 márka jövedelmük
van, a többit a többi választók, még pedig valamennyit 6 évre. A budget-t 3-3
évre állapítják meg; 1894-96-ra az évi jövedelem 7.483,980, a kiadás 6.622,440
márkában volt megállapítva. Az államadóság 1896-ban 9.485,558 márka. A végrehajtó
hatalmat gyakorló összminisztérium 5 alosztályra oszlik; ezek: 1. a hercegi
házi és külügyek, 2. a belügyek, 3. az igazságügyek, 4. az egyházi és
iskolaügyek, 5. a pénzügyek osztálya.
Története. Sz. hercegséget Bernát herceg, I. vagy Jámbor
Ernő szászgothai fejedelem 3-ik fia alapította 1680. Őt 1706. idősb fia Ernő
Lajos, majd unokái: II. Lajos (1724-29) és Károly Frigyes (1729-43), továbbá:
Frigyes Vilmos (1743-46) és Antal Ulrik (1746-63) követték; ezt fiai: Károly és
I. György, kik 1782-ig közösen uralkodtak; 1782-1803. I. György egyedül viselte
a kormányt és ő hozta be az elsőszülöttségi jog szerinti trónörökösödést.
1803-66. Bernát Erich Freund uralkodott, I. György fia, ki a rajnai szövetség,
majd a német szövetség s a német vámszövetségnek volt tagja és 1848. szabadelvü
reformokat adott. 1866-ban az osztrákokkal tartott, minek az lett a
következménye, hogy országa függetlenségének érdekében szept. 20-án trónját
fiának, II. Györgynek engedte át, aki az északnémet szövetségbe lépett és a
poroszokkal egyességet kötött. 1870. tagja lett a német birodalomnak. Fő
érdeme, hogy a pénzügyet jobb karba hozta.
Forrás: Pallas Nagylexikon