Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szász-Meini... ----

Magyar Magyar Német Német
Szász-Meini... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szász-Meiningen

Szász-Meiningen-Hildburghausen (Sachsen-Meningen), a német birodalomhoz tartozó Türingiában fekvő hercegség, amely Meiningen s Hildburghausen hercegségekből, Saal feld fejedelemségből, Camburg grófságból és Kranichfeld uradalomból áll. Ezek egy nagyobb összefüggő és 14 részben igen kicsiny résszé alakultak, összesen 2468 km2 területtel. Kerületei: Meiningen (749 km2 ter.), Hildburghausen (777 km2 ter.), Sonneberg (344 km2 ter.) és Saalfeld (598 km2 ter.), összesen (1895) 234,005 (114,424 féri, 119,581 nő) lakossal, akik közt 231,969 protestáns, 3179 róm. kat. és 1487 izraelita. 1895-ben volt 1871 házasság, 8249 születés, 4856 haláleset és 68 kivándorló. A Türingiai-erdő ágai által borított, a Werra, Saale, Steinach, Iltz által öntözött hercegség inkább csak a völgyekben termékeny. A fő termékek 1894-ben rozsból 19,309 ha.-on 25,09, búzából 10,516 ha.-on 13,05, árpából 6309 ha.-on 8,65, burgonyából 13,332 ha.-on 142,52, zabból 18,014 ha.-on 23,74 s szénából 27,292 ha.-on 97,22 millió kg.; ezeken kívűl termelnek hüvelyeseket, kendert, lent és repcét is. A szarvasmarha- és juhtenyésztés a túlnyomó. 1892 dec. 1. volt 6279 ló, 68,237 szarvasmarha, 44,349 juh, 62,487 sertés, 33,411 kecske és 8103 méhkas. Az erdőségek az egész terület 41,9 %-át borítják. A bányászat vasat és sót szolgáltat; fontos még a palabányászat is. A jelentékenyebb iparágak: öntött vas (7 vasmű), üveg (6 huta), porcellán (26 gyár), gyufa (2), festék (9), varrógép (5) és játékárukészítés, amely utóbbinak középpontja Sonneberg. A szövőipar szolgálatában áll 13 fonó- és 18 szövőgyár; bőrt 10 nagyobb és 64 kisebb műhelyben készítenek; a sörgyárak száma 197, a dohánygyáraké 14. A 2 gimnázium és 2 reálgimnáziumon kívűl van több szakiskolája is. A hercegség örökös monárkia. Az 1829. megalkotott és 1870., 1873. és 1896. módosított alkotmány szerint a törvényhozó hatalmat a herceg és a 24 tagból álló egykamarás országgyülés gyakorolja. A képviselők közül négyet a legtöbb egyenes adót fizetők, négyet azok választanak, akiknek legalább 3000 márka jövedelmük van, a többit a többi választók, még pedig valamennyit 6 évre. A budget-t 3-3 évre állapítják meg; 1894-96-ra az évi jövedelem 7.483,980, a kiadás 6.622,440 márkában volt megállapítva. Az államadóság 1896-ban 9.485,558 márka. A végrehajtó hatalmat gyakorló összminisztérium 5 alosztályra oszlik; ezek: 1. a hercegi házi és külügyek, 2. a belügyek, 3. az igazságügyek, 4. az egyházi és iskolaügyek, 5. a pénzügyek osztálya.

Története. Sz. hercegséget Bernát herceg, I. vagy Jámbor Ernő szászgothai fejedelem 3-ik fia alapította 1680. Őt 1706. idősb fia Ernő Lajos, majd unokái: II. Lajos (1724-29) és Károly Frigyes (1729-43), továbbá: Frigyes Vilmos (1743-46) és Antal Ulrik (1746-63) követték; ezt fiai: Károly és I. György, kik 1782-ig közösen uralkodtak; 1782-1803. I. György egyedül viselte a kormányt és ő hozta be az elsőszülöttségi jog szerinti trónörökösödést. 1803-66. Bernát Erich Freund uralkodott, I. György fia, ki a rajnai szövetség, majd a német szövetség s a német vámszövetségnek volt tagja és 1848. szabadelvü reformokat adott. 1866-ban az osztrákokkal tartott, minek az lett a következménye, hogy országa függetlenségének érdekében szept. 20-án trónját fiának, II. Györgynek engedte át, aki az északnémet szövetségbe lépett és a poroszokkal egyességet kötött. 1870. tagja lett a német birodalomnak. Fő érdeme, hogy a pénzügyet jobb karba hozta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is