Szászsebes

(Szász-Sebes, Mühlbach), rendezett tanácsu város szabad királyi város címével Szeben vármegyében, a Sebes folyó mellett, (1891) 1200 házzal és 6692 lak. (közte 289 magyar, 2049 német, 4178 oláh; hitfelekezet szerint 365 róm. kat., 4266 gör. kel., 1865 ág. evang., 98 helv. és 62 izraelita); a járási szolgabirói hivatal székhelye, van ág. evang. (szász) algimnáziuma, kir. közjegyzősége, járásbirósága és adóhivatala, m. kir. erdőhivatala és kincstári erdőrendezősége, Sebesana hitelintézete és előlegező egyesülete, iparostanonc-iskolája és vahámora, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelenik meg az Erdőőr c. szaklap (III. évf.). Régies város, melynek belső részeit kőfalak veszik körül, főtemploma is meg van erősítve. Határában (5715 ha.) jó bor terem. Sz. azelőtt egy Szászsebes-szék székhelye volt; ennek területe 323 km² és lakóinak száma (1870) 19,237 volt. A vármegyék rendezésekor az egész szék Szeben vármegyéhez csatoltatott.

[ÁBRA] Szászsebes címere.

Forrás: Pallas Nagylexikon