Szavatossági per

az, mely a szavatossági (l. o.) igény érvényesítését célozza. A felperesnek jogában áll a szavatost ugyanabban a perbe idézni, amelyet a közvetlen alperes ellen indított; de e joggal csak az alapkeresetben élhet; ezt elmulasztván, a szavatos elleni kereset külön perútra tartozik. Bonyolultabb a dolog, s inkább eltérők az egyes tételes törvények intézkedései akkor, ha az alperes akar szavatosra hivatkozni. E tekintetben hazánkban az 1868. LIV. t.-c.-kel szabályozott törvénykezési endtartás lényegileg eltérő intézkedéseket tartalmazott azoktól, amelyek az u. n. novella (1881. LIX. t.-c.) léptetett életbe. Az 1868. LIV. t.-c. szerint: a) sommás eljárásban Sz.-nek helye nem volt; ha tehát alperes szavatosra hivatkozott, s a biró a szavatosságnak helyét látta, felperest a rendes eljárásra utasította; b) a rendes eljárásban az alperes, ha szavatosra hivatkozni akart, e jogát az igen rövid határidőhöz kötött s a szavatos ellen intézendő u. n. alkeresettel tartozott érvényesíteni; c) az alkeresettel megindított Sz. a fő perben az itélethozatalt felfüggesztette, amennyiben a biróságnak a szavatosság kérdését a fő perrel együtt egy közös itéletben kellett megoldania. A novella e szabályok helyett az u.n. perbehivás (litis denunciatio) intézményét hozta be. Az a peres fél ugyanis, amelyik pervesztés esetére valaki ellen szavatossági igényt kiván érvényesíteni, jogosítva van azt, aki ellen ily igényt támasztani akar, a pernek folyamatban létéről u. n. perbehivással értesíteni. Ezt a felet perbehívónak (litis denunciatus) nevezik. A perbehivás perbehivási kérvénnyel történik, amelyet rendes eljárásban az ügynek ítélet alá bocsátásáig, sommás eljárásban az érdemleges tárgyalás befejezéséig bármikor lehet benyujtani. Ha a perbehivott a védelmet el nem vállalja, a biróság a fő ügyet a perbehivásra való tekintet nélkül folytatja és dönti el, s a perbehivó és a perbehivott közti jogviszony a perben eldöntés tárgyát nem alkotja. Ha a perbehivott a perbehivónak védelmét elvállalja, a pert közösen folytathatják, a védelem elvállalásából azonban a szavatossági kötelességnek elsimerését következtetni nem lehet. Az új sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. t.-c.) ezeket a szabályokat fentartotta.

Forrás: Pallas Nagylexikon