Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szavazás poll
szavazás vote
szavazásra ... to whip in
szavazást r... to divide t...
szavazástól... abstentioni...

Magyar Magyar Német Német
Szavazás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szavazás

valamely gyülés tagjainak v. valamely testületnek bizonyos meghatározott kérdésre adott alakszerü s kifejezett akaratnyilvánítása. Érvényes sz.-hoz a gyülésnek, a testületnek hatrozatképessége, vagyis a tagoknak érvényes határozathozatalra szükséges számban jelenléte és a szükséges számu szavazat szükséges. A szükséges szavazatok száma a különböző esetekben különböző. Néha egyértelmüség szükséges, más esetekben szavazattöbbség elegendő. Az utóbbi ismét háromféle leeht, u. m.: a) egyszerü vagy viszonylagos szavazattöbbség, amely már akkor forog fenn, ha az egyik nézetre több szavazat esett, mint bármely más nézetre, habár kevesebb is, mint a többi nézetekre együttvéve. Ha a beadott szavazatok száma 100, s ezek között A nézetre 40 szavazat esett, míg a többi 60 szavazat B és C nézetek között egyenlően megoszlott, az A nézet emelkedik érvényre, noha e nézet mellett kevesebben szavaztak, mint ellene. b) Feltétlen vagy abszolút többség, amelyhez egy szavazattal több szükséges, mint az összes szavazatoknak fele része, 100 szavazat esetében tehát a feltétlen többség 51. c) Végre meghatározott többség p. az összes szavazatoknak 3/4-e, 2/3-a stb. Az utóbbi két esetben, ha a szükséges többséget egyik nézet sem nyerte el, vagy az aránylag legtöbb szavazatot nyert két nézet között pót- vagy szűkebb Sz.-nak, vagy pedig az u. n. per accessit sz.-nak (hozzájárulásnak) van helye. A pót-Sz.-nak ez a módja abban áll, hogy annál csak oly nézetre lehet szavazni, amely az első Sz.-nál legalább egy szavazatot nyert, és senki sem szavazhat arra a nézetre, amelyre első ízben szavazott, hanem ha más nézetre szavazni nem akar, a Sz.-tól egészen tartózkodhatik. Ily módon folytatják a Sz.-t mindaddig, mig az egyik nézet a szükséges többséget el nem nyeri.

A Sz.-nak módjai is szerfelett különbözők: közfelkiáltás (per acclamationem), aminek természetesen csak akkor van helye, ha nincs ellennézet, vagy az ellennézetnek senki sem akar kifejezést adni; felállás, kézfelemelés, széjjelmenés (jobbra, balra) nyilvános szóbeli, vagy titkos, mely szavazatlapok vagy (fekete és fehér) golyók használatával történik. A magyar képviselőház szabályai szerint választásoknál és minden más lehető személyes ügyben a Sz. cédulával titkosan történik; egész törvényjavaslat elfogadása iránt névsor szerinti felszólítás mellett, fenszóval; más esetekben felállással, először a pártolók állván fel, azután az ellenzők. Kétség esetén a kisérlet ismétlendő s ha akkor sem világos a többség, ugy mindannyiszor, midőn ezt legalább 10 tag kivánja, névsor szerinti felszólítás mellett történik. Sz.-ra a többség beleegyezésével az elnök teszi fel a kérdést, amelyet mindig ugy kell feltenni, hogy arra a Sz. igen vagy nemmel történhessék. Angliában a Sz. rendes módja felállás és ülve maradás; ha a többség kétes, ellenpróbának van helye, amelynél azok maradnak ülve, kik előbb feállottak, és megfordítva. Ha a többség igy sem vehető ki, a háznak megszámolása szokásos. Ez abban áll, hogy a ház tagjai az üléstermet elhagyják, az elnök pedig az összes bejáratokat két egymással szemben álló bejáratnak kivételével elzáratja. A nyitva hagyott két bejárat mindegyikéhez két jegyző áll. Az elnöktől adott jelre a tagok a szeirnt, amint igennel vagy nemmel szavaznak, az egyik v. a másik bejáraton lépnek be. A belépőket a jegyzők hangosan számlálják. Társas biróságoknál a Sz. módját néhol a biróságok szervezetéről szóló törvények, néhol - mint nálunk - az ügyviteli szabályok rendezik. A nálunk érvényes Sz.-i szabályzat szerint határozattá az a vélemény lesz, amellyel a szavazók többsége teljesen egyetért. Ha a szavazatok két vélemény között egyenlően oszolnak meg, az elnök az egyik vagy a másik véleményhez járulhat, mely esetben ez a vélemény határozat erejére emelkedik; ha pedig az elnök a különböző vélemények egyikéhez sem járul, a tanácskozást az egyes tételek szerint tartozik elkülöníteni, amelyek fölött határozni kell. Az elkülönítésnél az előkérdés a főkérdés előtt, az alaki kérdés az ügy lényegét tárgyazó kérdés előtt bocsátandó Sz. alá. Az egyik kérdésre nézve meghozott határozat a többiek fölött való tanácskozásnak alapját képezi s ezt az alapot a további Sz.-nál elfogadni kötelesek azok a birák is, akik a határozathoz nem járultak. Ha az eldöntendő kérdés természete a tanácskozásnak egyes tételek szerinti elkülönítését kizárja, a Sz. és határozathozatal ugy történik, hogy miután az elnök is leadta szavazatát, az a szavazat, amely az alperesre, illetve a vádlottra legkedvezőbb, az ehhez legközelebb álló, kevésbbé kedvező szavazathoz számíttatik. Esküdtszéki eljárásnál (l. o.) arra, hogy a vádlott vétkesnek nyilváníttassék, legalbb hét szavazat; az új bűnvádi perrendtartás (1896. XXXIII. t.-c.) szerint azonban a bűnösség kimondásához s minden oly határozathoz, amely súlyosabb büntetési nemnek vagy tételnek alkalmazását vonja maga után, nyolc igenlő szavazat szükséges. Minden más esetben egyszerü szótöbbség dönt. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az válik határozattá, ami a vádlottra kedvezőbb. Ez a törvény továbbá eltérőleg a fent ismertetett ügyviteli szabályoktól, megengedi, hogy azok az esküdtek, akik a főkérdésre nemmel szavaztak, a további kérdéseknél a Sz.-tól tartózkodhatnak s ez esetben szavazatuk a vádlottra nézve kedvezőbb szavazatokhoz számítandó. A Sz.-nak leghelyesebb módja iránt azonban a tudomány végleges megállapodásra mindeddig nem jutott. A sz. kérdése több tekintetben az alaki jognak még mindig egyik vitás kérdése. L. még Lajstromos szavazás.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is