Szebasztopol

(Szevasztopol), város és hadi kikötő Tauria orosz kormányzóságban, Krim félsziget DNy-i partján, vasút mellett, a róla nevezett öbölnél, (1893) 35,648 lak. Sz.-nak jelentőségét strategiai fontossága és kereskedelme ad. A Sz.-i öböl a Chersonesos-foknál kezdődik és a part mentén K-nek húzódik; D. felé több kisebb öböl nyulik ki belőle; ezek a Fanari-öböl a másodrangu Kozák- és Kamis-öböllel, a Pescsanaja-, a Sztrjeleckaja- és a Vesztegzár-öböl. Ez utóbbitól ÉK-re nyulik ki a Sándor- és vele szemben a Konstantin-fok; e két megerősített hegyfok közt van a Sz.-i kikötőnek 800 m. széles bejárata. E kikötő magas mészsziklák között 8 km.-nyi hosszuságban húzódik K. felé az Inkerman-völgyet öntöző Csernaja torkolatáig. A jó horgonyzófenékkel rendelkező kikötőből D. felé több kisebb kikötő ágazik ki, a többi közt a D-i kikötő. Sz.-nál 1893-ban 2378 hajó fordult meg 2,1 millió tonna tartalommal. A kivitel értéke 16,3 millió rubel értéket képviselt; fő cikkei voltak: a gabona, korpa és olajos magvak; a bevitel értéke volt 1,7 millió rubel; fő cikkei: szén, fémek, déli gyümölcsök. A D-i kikötő Ny-i partján amfiteátrumszerüen épült tulajdonképeni város legkiválóbb épületei: a Péter-Pál-templom, a Totleben-muzeum a Sz. ostromára vonatkozó emlékekkel, a tengerészeti történelmi muzeum; emlékszobra van Kosszarszkíj tengerésztisztnek, Lazarev, Nahimov, Kornilov adminrálisoknak. K-re a tulajdonképeni várostól van a hajósváros nagy dockokkal, hajógyárakkal, kaszárnyákkal és kórházakkal. A Sz.-i kikötőt Ktenus néven már az ókoriak is ismerték; partjain állott Chersonesos-Heraklea. A mai Sz.-t 1784. Ahtiar tatár falu helyén építették, 1840. az orosz fekete-tengeri hajóhad fő állomásává és 1845. elsőrangu várrá tették. 1854. a krimi háboruban (l. o.) első rangu szerepet játszott. Ez év szept. 28-án jelentek meg előtte a francia hadak Canrobert és az angolok Raglan vezérlete alatt, amelyek okt. 9. kezdték meg az igazi ostromot. Az oroszok több ízben megkisértették a várost fölmenteni az ostrom alól, de siekrtelenül. 1855 jun. 7. foglaltak el a franciák először két erődöt. Szept. 5. és 8. közt a szövetségesek a várost folytonosan bombázták és hamuvá égették. Az utóbbi napon végre a franciák rohammal vették be Malakov erődöt, Sz. kulcsát; erre az oroszok a kikötő D-i oldalát feladták és az É-i oldalon új védelemre készültek, de a békekötés a további háboruskodásnak véget vetett. A városnak az ostrom előtt 40,000 lakosa volt, akik azt az ostrom alatt elhagyták. Későbben azonban Sz. mint kereskedelmi kikötő jelentőségét visszanyerte és midőn a londoni egyesség az 1856-iki párisi béke által felállított korlátokat megdöntötte, Sz.-t megint hadi kikötővé tették és 1890. az oroszok elhatározták, hogy a kereskedelmi kikötőt Feodoziába teszik át és Sz. csupán hadi kikötővé fog átalakíttatni. V. ö. Niel, Siege de Sébastopol (Páris 1858); Totleben, Sz. védelme (4 kötet, oroszul és németül, Szt.-Pétervár és Berlin 1864-72); Rousset, Histoire de la guerre de Crimée (2. köt., 1877).

Forrás: Pallas Nagylexikon