Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Széchy... ----

Magyar Magyar Német Német
Széchy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Széchy

1. Ágoston Imre, piarista szerzetes, bölcsészeti, nyelvtani s neveléstani iró, szül. Sárospatakon 1778 jul. 5., megh. 1852 márc. 6. Iskoláit Sátoralja-Újhelyen és Nagy-Károlyban végezve, 1796. a kegyes tanítórendbe lépett, a hittudományt Nyitrán tanulta, s azután Podolinban és Vácon négy, Kalocsán és Szegeden három évig tanárkodott. 1807. szerzete által a németújhelyi hadi akadémiába küldetett, hol közel 26 évig tanította a magyar nyelvet, s időnkint mint helyettes a vallástant, a francia nyelvet s olasz ifjaknak a német nyelvet s e mellett a könyvtári hivatalt 22 évig viselte. 1826. az akadémia újjá alakítása alkalmával az ő tervét vette a kormányzóság a megújított nevelési rendszer alapjául. 1832. nyugalomba lépett, a hazába visszatért s itt folytatta magyar nyelven irói becses működését. Munkái: Az anyanyelv tanításának szükségéről s leghelyesebb módjairól (Tud. Gyüjt. 1839); Elemi magyar nyelvtan (1840 s 1844); A nevelés és oktatástan vázolata, elemi tanítók használatára (1845, 1 köt., e nemben a legjobb művek egyike). A m. tud. akadémia 1840. választotta levelező tagjává. V. ö. Toldy F., Irodalmi arcképek (Pest 1856); Ferenczy és Danielik, Magyar irók életrajz-gyüjteménye (u. o. 1856). Az akadémiában Toldy mondott felette emlékbeszédet 1852 márc. 22.

2. Sz. (Závodszky) Károly, irodalomtörténetiró, szül. Cegléden 1848 febr. 18-án. A gimnáziumot Szarvason, az egyetemet Budapesten végezte s itt a tudományos és műegyetemi olvasókört alapította. Tanári és doktori okleveleinek megszerzése után Német- és Olaszországban hosszabb tanulmányutat tett. 1880-90. a kolozsvári felsőbb leányiskola rendes, 1885-90. a kolozsvári egyetem magán s ugyanott 1890 aug. 9-től a magyar irodalom nyilvános rendes és 1894 jun. 30-tól az esztetika jogosított tanára. Egyetemi tanulmányai bevégeztével az Ellenőr szerkesztőségébe lépett, s mint az irodalmi rovat vezetője, majd a lap segédszerkesztője számtalan birálatot és munkálatot irt. 1874. Otthon címmel szépirodalmi és ismeretterjesztő havi folyóiratot alapított. Olasz- és németországi három éves útja emlékeiből és benyomásaiból az Ellenőr, Nemzet, Fővárosi Lapok és Vasárnapi Újság évfolyamaiban egész sorozat műismertetést és műtörténeti rajzot közölt. Főbb művei: Bessenyei György életrajzán (1872) kivül a következők: Szép Ilonka (verses regény, Budapest 1881); Vajda Péter élete és művei (u. o. 1892); A Pannoniai Ének (u. o. 1893); Gróf Gvadányi József (a magyar történelmi társulat kiadása, u. o. 1894); Gróf Zrinyi Miklós (1. kötet, u. o. 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is