Szécsen
Antal (temerini) gróf, valóságos belső titkos tanácsos,
császári és királyi főudvarnagy, a magyar történelmi társulat elnöke, Sz.
Miklós grófnak Zsófia főhercegnő főudvarmesterének és Forgách Franciska
grófnőnek fia, szül. Budán 1819 okt. 17., megh. 1896 aug. 23. Tanulmányait
Budán, Pozsonyban és Bécsben elvégezve, hosszabb utazásokat tett külföldön:
beuztazta Francia-, Olasz-, Német- és Angolországot. Hazatérve egy ideig
mosonvármegyei aljegyző, később a magyar királyi kancelláriánál titkár,
1843-tól kezdve mint a felsőház tagja tevékeny részt vett ennek gyülésein s
1846 nov. 12. ő rá bizták az új konzervativ párt programmjának kifejtését s
irodalmi téren hirlapokban (a Budapesti Hiradóban és az Allgemeine Zeitungban)
és röpirattal (Politische Fragen der Gegenwart, Bécs 1851) működött pártja
érdekében és szellemében. 1860 okt. 20-tól 1861 jul.-ig tárca nélküli
miniszter, 1870-71. Londonba a pontusi konferenciához lett kiküldve, 1885-ben
császári és királyi főudvarnaggyá (marsal) neveztetett ki. A politikán kívűl a
történetirással is foglalkozott s több esseyje jelent meg a Budapesti
Szemlében, a Századokban stb., melyek részben összegyüjtve is megjelentek a
Kisfaludy-társaság kiadásában Tanulmányok (Budapest 1881) címen (második kiadás
1885, németül: Acht Essays, Bécs 1879). A magyar tudományos akadémiának 1836 jan.
21., a Kisfaludy-társaságnak 1877 jan. 31. óta volt tagja, a magyar történelmi
társulatnak elnöke, melyről 1894 febr. 10. lemondott s az akadémiából is
kilépett. - Fia Sz. Miklós gróf (szül. 1857 nov. 26.), előbb császári királyi
követségi titkár Rómában, jelenleg a közös külügyminiszterium osztályfőnöke.
1896-ban megkapta a császári orosz I. oszt. Szetn-Szaniszló-rendet.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|