Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szécsi... ----

Magyar Magyar Német Német
Szécsi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szécsi

1. Antal, szobrász, szül. Pesten 1856 máj. 29. Iskoláit a fővárosban végezte s már kora ifjuságában örömest foglalkozott az ornamentális és figurális szobrászattal. 1873. Bécsbe ment az akadémiára és itt Helmer Ödön szobrász volt reá a legnagyobb befolyással. Tanulmányait 1882. sikerrel bevégezvén, szobrászi oklevelet nyert s ez időből való tőle a Szt. Mihály arkangyal csoportozat, mely 1885. a budapesti országos kiállításon feltünést keltett. Részt vett a fővárosi vigadó kis termének plasztikai díszítésében, s a hires népzenész Bihari alakját örökítette meg. Az ő alkotásai a budapesti teréz- és józsefvárosi templomok helyreállításánál alkalmazott plasztikai alakok és csoportozatok, valamint a belvárosi templom-majolika-oltárának reliefjei és főbb alakjai. Mellszobrai közül kiemelendők Ferdinánd bolgár fejedelem, Gerlóczy Károly polgármester, Nagy Imre szinművész és Meyer tábornok hasonmása, ez utóbbi a Meyer által alapított árvaházon. A fővárosi új kálváriát 14 relieffel díszítette. Ő készíti a Baross-szobrot is.

2. Sz. Ferenc (Schoenberg), iró, a vígszinház dramaturgja, szül. Budapesten 1861 máj. 16. Középiskolai tanulmányait a budapesti ágostai főgimnáziumban végezte, a jogot a lipcsei és a budapesti egyetemeken hallgatta s azután ügyvédi oklevelet nyert. Irodalmi tevékenységét 1878. kezdte, irván tárcákat a Pesti Hirlap, Egyetértés, Magyar Hirlap és egyéb lapokba. Sokat foglalkozott szinházi kritikával is. 1887. nagyobb utazást tett Keleten; bejárta Görögországot, Egyiptomot, Palesztinát, Törökországot s ez utazásairól sok érdekes cikket közölt. Jelentékeny sikerei voltak mint szinműirónak is. 1888 óta több darabját adták elő a nemzeti szinházban, igy a Bál után c. monologot, amely az egész országot bejárta, a Legénybúcsut és a Baba c. bohózatot, amely a Garai-pályázaton dicséretet nyert. Legújabban Makai Emillel együtt irta a Kaland c. vígjátékot, amelyet a vígszinházban adtak elő. Sz.-nek nagy érdeme van a budapesti vígszinház létesítése körül, amelynek társbérlője s egyúttal dramaturgja is.

3. Sz. Péter, l. Petnefia.

4. Sz. Zsigmond, erdészeti tanár és iró, szül. Kis-Garamon (Zólyom) 1841 okt. 6., megh. Selmecbányán 1895 okt. 8. Középiskoláit Besztercebányán végezte 1859. A selmecbányai erdészeti akadémiának 1862. történt elvégzése után az erdészeti államvizsgát 1864. Budán tette le. Már 1862. állami szolgálatba lépett a selmeci bánya-, erdő- és jószágigazgatóságnál, hol 1867 ápr. 9-én erdőgyakornokká nevezték ki. 1867 jul. 28-án Óhegyre helyettes erdésszé rendelték ki, honnan még ugyanazon év okt. 7. Selmecbányára hivták sgédtanárnak. 1868. nevezték ki a besztercebányai erdőhivatalhoz erdésszé, de továbbra is az akadémián maradt. 1871. rendkivüli tanárnak neveztetett ki. 1878. rendes tanár lett. 1893. a főerdőtanácsosi címet kapta. 1867. az akadémia megmagyarosítása idejében ő is sokat fáradozott tanártársaival együtt a magyar nyelv szellemének megfelelő szakkifejezéseknek a megalkotásán, nemkülönben a tantárgyak anyagának összegyüjtésén, szervek egésszé való összeállításán. 1885. az erdészeti kiállítás rendezése körül szerzett érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Mint az országos erdészeti egyesületnek igazgatóválasztmányi tagja nagy tevékenységet fejtett ki s az Erdészeti Lapokat sokszor igen tanulságos cikkekkel gazdagította. Önálló művei: Az erdőhasználattan kézikönyve (pályadíjat nyert munka, 2. kiad. 1894); a Vadászati ismeretek kézikönyvében A hazai vadak természetrajza (1892); Fekete Lajossal együtt: Az emberi trágya a mezőgazdaságban (pályadíjat nyert munka, 1881). V. ö. Vadas Jenő, A selmecbányai m. kir. erdőakadémia története és ismertetője (1896). E lexikonba erdészeti cikkeket irt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is