Szeg
jobbára kovácsvasból, ritkábban fémekből vagy fából
készített kúpos, hengeres vagy hasábalaku test, melynek egyik vége hegyes,
másik évge pedig fejjel van ellátva; leginkább szerkezeti részletek
összeerősítésére használják. A gyártás szerint megkülönböztetünk: 1. kovácsolt,
2. vágott vagy sajtolt, 3. öntött és 4. drótszeget. 1. Legjobbak, de
legdrágábbak a kovácsolt szegek, azonban a gyártásnak ezt a módját mindjobban
kiszorítják a szegverő gépek; magyarországban már csak Gölnicbányán találunk
szegkovácsokat. 2. A vágott szeget megfelelő szélességü abroncsvasból gyártják,
melyet ollóval keskeny háromszögekre vagdalnak szét. A vágáshoz való speciális
gépeket legújabban ugy szerkesztik, hogy az abroncsvasat maga a gép tolja előre
s minden vágás után meg is fordítja. Az igy nyert szegek vastagabb végén a
legtöbb esetben külön e célra szerkesztett géppel fejalakra lapítják. A sajtolt
szegeket izzó vasrúból hengerlik ki s azután külön e célra szerkesztett
sajtóban kisajtolják. A fejnek megfelelő részt már a hengerléskor alakítják ki,
e célból a hengerüregben megfelelő távolságra mélyedések vannak. 3. Az öntött
szegeket ketté osztott formaszekrényben homokba formázzák, igy készülnek az
öntött vasszögek, a vörösrézből vagy sárgarézből való szegek egy része
(kárpitos-szegek) stb., ezek azonban korántsem oly jók, mint a kovácsolt
szegek. 4. A drótszegeket kemény húzott drótból a drótszegverő gépekkel
gyártják. Magyarországon csak egy ily gyár van Salgó-Tarjánban. A drótot vezető
csigákkal kiegyenesítik és szabad végét acél- vagy farúgó segítségével előre
lökött acélkalapáccsal kilapítják. Ütés után a gép a rúgót a kalapáccsal együtt
visszahúzza és a drótot a szeg hosszuságának megfelelően előre húzván, oldalról
ható késekkel ékalakuan összelapítja. Ennek megtörténte után a már kész szeget
rúgóval lenyomott kar letöri. A drótverőgépeknek két rendszerét, a francia és a
német drótverőgépeket használják. Mindegyiknek hajtására 1-2 1/2
lóerőnyi munka kell s az óránkinti teljesítményük 7000-9500, sőt 10,000 darab
szeg. A kész drótszegeket hatszegletes rázódobba teszik és fürészporral
egyetemben mintegy fél óráig forgatják. Ezután kiürítik a dobot s miután a
fürészport elkülönítették a szegektől, következik a csomagolás. Sokszor a
szegeket lassu tűznél kékre futtatják. A drótszegeket igen különféle alakban és
nagyságban készítik. Leginkább gömbölyü drótot használnak és laposfejü szeget
készítenek. A legkurrensebbek a 6-240 mm. hosszuak és 0,6-5 mm. vastagok.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|