Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szegfű carnation
szegfűszeg clove
szegfűszego... oil of clov...

Magyar Magyar Német Német
szegfű Nelke (e)
szegfűszeg Gewürznelke...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Szegfű

(növ., Dianthus L., Coryophyllus tourn.), a róla nevezett család füve vagy aljafás növénye, mintegy 225 faja (hazánkban 35-39), leginkább a mediterrán vidéken, továbbá Ázsia mérsékelt vidékein, Afrikában és Észak-Amerikában terem. Legtöbbnyire többnyáréltü, levele keskeny pázsitféle, átellenes, az alja összenő, virága szép, jóillatu, tokja hengerded, egyrekeszü, 4 foggal nyilik, sokmagu. A hengerded ötfogu kelyhét 2 vagy több száraz pikkely övezi. A D. caryophyllus L. (pompás Sz., kgránát-Sz.) Európa déli részen sziklán és régi falon terem, Európa közép tájain néhol elvadul, de gyakran kertbe ültetik és itt teljesedik. Nagyon sok fajtája van és nagyon kedvelik. A szalamandra-Sz. szirma egészen pettyegetett. A tűzbohóka egymásba vegyült kétszinü. A pikotta fehér vagy sárga alapra csikolt szinü. A pántos v. sávos Sz. szirmán a más szin mint széles sáv egész hosszában végig halad. Ezt, ha csak egyszinü festése van, dubletta, ha pedig a festése többszinü, akkor bizadának mondjuk. A konkordia-fajta alapszinén csak sötét vagy csak világos festés van. Nagyon kedvelik a többször nyiló vagy remontana-Sz.-t, mely nyáron többször virágzik, sőt szalonba vagy üvegházba való téli fajtái is vannak. Teljesedve a rózsával vetélkedik. Cserépben, valamint kertben is termesztik, itt kemény és havatlan télen vékonyan be kell takarni (V. ö. System der Gartennelke, gestützt auf das Weissmantel"sche Nelkensystem, Berlin 1827.) A török Sz. (D. barbatus L.) Európa közép és hazánk délibáb-vidékén, bokros-erdős helyen vadon terem, szinte szép nyári kerti virág. Szára 3-4 dm., levele lándsás, számos piros vagy a kertben tarka virága a szár tetején csoportosodik. A khinai sz. (D. Chinensis L.) egy- vagy kétnyáréltü, Khinából ered. szára egész 3 dm., ágas, levele szálas-lándsás s az ága végén egy-egy szép virága van. A legnagyobb virágut diadém-Sz.-nek (D. Heddewigii) mondják. A pelyhes szirmu v. pünkösdi Sz. (D. plumarius L.) már hazánkban vadon terem. Hazánknak sok csinos vad Sz.-ve van, közüle több benszülött magyar földi, mint a D. callizonus Schott et Ky., a D. nitidus W. et Kit., a D. Honteri Heuff. stb. A karthausi Sz. (D. Carthusianorum L.) a havasok rétjén terem, helyette hazánkban más hasonló fajok teremnek. A D. Caryophyllust orvosságnak is használták. Bársony-büdös vagy török Sz. a. m. büdöske (l. o.), erdei Sz. a. m. szegfűgyök (l. o.), kakuk-Sz. a. m. Sychius (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is