Szegfű

(növ., Dianthus L., Coryophyllus tourn.), a róla nevezett család füve vagy aljafás növénye, mintegy 225 faja (hazánkban 35-39), leginkább a mediterrán vidéken, továbbá Ázsia mérsékelt vidékein, Afrikában és Észak-Amerikában terem. Legtöbbnyire többnyáréltü, levele keskeny pázsitféle, átellenes, az alja összenő, virága szép, jóillatu, tokja hengerded, egyrekeszü, 4 foggal nyilik, sokmagu. A hengerded ötfogu kelyhét 2 vagy több száraz pikkely övezi. A D. caryophyllus L. (pompás Sz., kgránát-Sz.) Európa déli részen sziklán és régi falon terem, Európa közép tájain néhol elvadul, de gyakran kertbe ültetik és itt teljesedik. Nagyon sok fajtája van és nagyon kedvelik. A szalamandra-Sz. szirma egészen pettyegetett. A tűzbohóka egymásba vegyült kétszinü. A pikotta fehér vagy sárga alapra csikolt szinü. A pántos v. sávos Sz. szirmán a más szin mint széles sáv egész hosszában végig halad. Ezt, ha csak egyszinü festése van, dubletta, ha pedig a festése többszinü, akkor bizadának mondjuk. A konkordia-fajta alapszinén csak sötét vagy csak világos festés van. Nagyon kedvelik a többször nyiló vagy remontana-Sz.-t, mely nyáron többször virágzik, sőt szalonba vagy üvegházba való téli fajtái is vannak. Teljesedve a rózsával vetélkedik. Cserépben, valamint kertben is termesztik, itt kemény és havatlan télen vékonyan be kell takarni (V. ö. System der Gartennelke, gestützt auf das Weissmantel"sche Nelkensystem, Berlin 1827.) A török Sz. (D. barbatus L.) Európa közép és hazánk délibáb-vidékén, bokros-erdős helyen vadon terem, szinte szép nyári kerti virág. Szára 3-4 dm., levele lándsás, számos piros vagy a kertben tarka virága a szár tetején csoportosodik. A khinai sz. (D. Chinensis L.) egy- vagy kétnyáréltü, Khinából ered. szára egész 3 dm., ágas, levele szálas-lándsás s az ága végén egy-egy szép virága van. A legnagyobb virágut diadém-Sz.-nek (D. Heddewigii) mondják. A pelyhes szirmu v. pünkösdi Sz. (D. plumarius L.) már hazánkban vadon terem. Hazánknak sok csinos vad Sz.-ve van, közüle több benszülött magyar földi, mint a D. callizonus Schott et Ky., a D. nitidus W. et Kit., a D. Honteri Heuff. stb. A karthausi Sz. (D. Carthusianorum L.) a havasok rétjén terem, helyette hazánkban más hasonló fajok teremnek. A D. Caryophyllust orvosságnak is használták. Bársony-büdös vagy török Sz. a. m. büdöske (l. o.), erdei Sz. a. m. szegfűgyök (l. o.), kakuk-Sz. a. m. Sychius (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon