Szegfűfélék

(növ., Sileneae, Caryophyllaceae), kétszikü növénycsalád a szegfűképüek v. Centrospermák rendjében. Füvek vagy kórók, száruj gyakran csomós, levelök többnyire átellenes, virágzatjok két-kétágu árenyő, de gyakran csembővé is összehúzódik, ekkor száraz barna hegyelevelek övezik, mint a szegfű egyik csoportjáét (Carthusiani). Mintegy ezer faja az egész föld kerekségén és minden éghajlat alatt, de a trópusok között kevés terem, s itt a magasabb hegyekre vonulnak. Sok faja a havason vagy a magasabb északon nő, a legtöbb az északi földgömb mérsékelt vidékén. Alcsaládjai az ezüstaszottfélék (l. o.), a szikárkafélék (Scleranthaceae, sziromtalanok, termése egymagu szem), a lúdhúrfélék (l. o.) és igazi sz., egytagu kehellyel, terméscséklyével és nyakas szirommal. Hasznuk kevés, gyakran kerti virágok (szegfű, konkoly, Lychnis, habszegfű vagy Silene), a szappanfű gyökerében tajtékozó saponin van, azért szappanoznak vele, a csibehúrt takarmánynak vetik. A német Sz. egy részét Borbás dolgozta fel Koch Synopsis-a részére (1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon