Szegfűgyök
(növ., ciklász Diószegiéknél, Geum L., Sieversia Willd.), a
rózsafélék füve, 30 fajjal (hazánkban 7), mind a két földségnek mérsékelt és
hideg vidékén. Tőkéje többnyári, terjeszkedő, némelykor indát is hajt. A G.
urbanum L. (Szt.-Benedek-fű, gyömbérgyökér, szegfűszagu gyökér) szára egész 45
cm.-nyi, tőlevele szaggatottan szárnyalt, lantforma, virága apró, sárga. Egész
Európában árnyékos, nedves helyen gyakori. Tőkéje (radix caryophyllatae
officinalis), kivált dözsölve, gyenge zamatos szegfűszög-szagu, keserü ízü,
kissé fanyar és összehúzó fűszeres. A G. coccineum Sibth. (G. Sadleri Friv.) a
Kaukázuson meg a Balkánon szép piros virágu, a G. montanum L. pedig havasi,
sárga virágu, de mind a kettőt kertbe ültetik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|