Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szeghalom... ----

Magyar Magyar Német Német
Szeghalom... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szeghalom

nagyközség Békés vármegye szeghalmi j.-ban, (1891) 1611 házzal és 8952 lakossal (közte 8795 magyar; hitfelekezet szerint 7876 ev. ref., 522 r. kat., 343 izraelita); a járási szolgabirói hivatal és járásbiróság széke; van takarékpénztára, két gőzmalma, élénk marha-, juh- és sertéstenyésztése; vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Termékeny határa 22,156 ha. Sz. egyike a legrégibb magyar telepeknek, már Béla király névtelen ejgyzője említi, hogy a honfoglalás idején Tas és Szabolcs, midőn seregeikkel Marót ellen indultak, itt akartak a Körös vizén átkelni, de mivel Marót serege erősen védte a tulsó partot, kénytelenek voltak szándékukkal felhagyni; ez időből fenmaradt okmány, mely Sz.-t említi, a zástyi apátságnak alapító levele; két országos összeirás szerint a XVI. sz.-ból két Sz. tünik fel: egyike a biharvármegyei 1551-iki, másikat a békésvármegyei 1561-iki összeirás említi; innen azt lehet következtetni, hogy a mostani szeghalmi határon két hasonnevü falu létezett. Sz. a XVI. sz. közepe táján egészen református lett. A török uralom alatt igen sok zaklatásnak volt kitéve egész a XVII. sz. végéig; 1705 táján pedig a Rákóczi ellen felbujtogatott rácság megrohanta, kirabolta és felgyujtotta a várost; 17010. azonban már újra népesedni kezdett a hely s már a következő évben rendes falu lett s a vármegye is nem egyszer itt tartotta rendes gyüléseit.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is