sajátos kínos érzés, melyet valamely illetlenség elkövetése alkalmával érzünk. Illetlennek tartunk minden olyan cselekedetet, mondást vagy állapotot, melyet a társadalmi szokások vagy egyáltalán eltiltanak, vagy nem a nyilvánosság elé szánnak. A gyermek, mmígezekről a társadalmi szokásokról nem tud semmit, nem is szégyelheti magát. Ember, ki már eltompult a társadalmi konvenció parancsai iránt, kevésbé szégyelli magát, mint a romlatlan lélek. A társadalmi szokások változtával változik a Sz. érzete. Legerősebben és ösztönszerü erővel nyilvánul a Sz. érzete a nemi élet terén, ahol fontos gát gyanánt szolgál az erkölcsiség megvédésére. Egyike azoknak az indulatoknak, melyek igen jellemző testi változással, az arc elpirulásával járnak. L. Szégyenpír.