Székely-Udvarhely

rendezett tanácsu város Udvarhely vármegyében, a Nagy-Küküllő völgyében, (1891) 868 házzal és 5438 lak. (közte 5105 magyar, 219 német, hitfelekezet szerint 2943 r. kat., 191 ág ev., 1876 ev. ref., 239 unitárius és 81 izraelita). Sz. a vármegye törvényhatóságának és az udvarhelyi járás szolgabirói hivatalának, kir. törvényszéknek, járásbiróságnak s közjegyzőségnek; pénzügyigazgatóságnak, államépítészeti hivatalnak, kir. tanfelügyelőségnek, magyar kir. erdőhivatalnak, felső erdőgondnokságnak és a 82. hadkiegészítő parancsnokságnak széke; van ref. főgimnáziuma (díszes épületét 1770. emelték), katolikus főgimnáziuma, állami főreáliskolája, városi felsőbb leányiskolája, alsó foku par- és kereskedelmi iskolája, két takarékpénztára, zálogkölcsön-intézete és betéti pénztára, adóhivatala, vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói élénk forgalmat és ipart űznek, van több szeszgyára, műmalma, 13 ipartársulata, élénk fa- és tojáskereskedése; a város szélén vannak az u. n. Csonkavár vagy Székelytámadt (l. o.) és kissé távolabb a Budvár (l. o.) romjai. A várostól negyedórányira a Küküllő partján több sósforrás fakad, melyeknek vizét nyilt medencében fürdőnek használják.

[ÁBRA] Székely-Udvarhely pecsétje.

Forrás: Pallas Nagylexikon