Székely jog

a székelyek (lat. siculi) különös joga, melynek már Verbőczy (III., 4.) különös fontosságot tulajdonított, a székely nemzetnek kiváltságain és statutumain alapul. A statutumok közül a legnevezetesebbek: a) az 1451. évi marosvásárhelyi nemzeti közgyülés konstituciói (a közgyülés tartatott Vizaknai Péter és vingárdi Geréb János alatt); b) az 1505-iki udvarhelyi; c) az 1506. évi agyagfelvi nemzeti közgyülés konstituciói; d) az 1555. évi gyülésen összeszedett és Dobó István és Kendi Ferenc vajdák részéről megerősített régi statutumok; e) I. Rákóczi Györgynek 1636. évi Szamosújváron kelt kiváltságlevele. (V. ö. ezekről: Benkő József, Imago Inclitae in Transilvania Nationis Siculicae, Nagy-Szeben 1791; Kállay Ferenc históriai értekezését 1829. s főleg Székely Mihály, A nemes székely nemzetnek konstituciói, privilegiumai stb.)

A Sz.-ból kiemelendők: A) a szmélyek jogából: a székelyek Verbőczy szerint mind nemesek (nobiles privilegiati), három osztályra oszoltak, u. m.: főrendek (primores); a lófők (primipili) és a gyalogok vagy darabantok (pixidarii). Díjok (homagium) 25 frt volt, a violentialed díj (homagium vivum) ennek a fele. B) A birtokjogot illetőleg különbség volt a székely birtok v. székely örökség (haereditas siculica) mint első foglalásu jószágok (bona primaeveae occupationis) s a fejedelmi adomány mellett birt javak között. Az elsőben királyi jognak nem volt helye és igy az sem háramlásnak, sem adományozásnak tárgyát nem tette. De ugy élők közti átruházásoknál, mint örökösödés alkalmával a rokonoknak és a szomszédoknak nevezetes jogaik voltak. Nevezetesen élők közti átruházásnál elővételi joguk volt és pedig első sorban a rokonoknak, ezek után a szomszédoknak, kiket ily sorban megkinálni kellett, s a jószágot csak akkor lehetett másnak eladni, ha ezek azt megvenni nem akarták. Sőt a régibb időben, ami azonban már 1848 előtt szokásilag mellőztetett, a székely katona földét örökáron egyáltalán el nem adhatta, 500 forint pénzbüntetés terhe alatt; az elővételi jogot az 1853-iki (máj. 29.) ősiségi pátens szüntette meg. Említendő különben, hogy királyi jognak a székelyek között csak 1562-től volt helye, amely évben megtartott segesvári országgyülés a székelyeket, mert Ferdinánd magyar királynak hivei voltak és János Zsigmondot fejedelmül elismerni nem akarták, a hűtlenség büntetésével sujtotta. Ezen az országgyülésen hozatott be az addig ismeretlen jobbágyság is. C) Az örökjogban az alpelv az, hogy a fitestvérek a nőtestvéreket kizárják, de ezeknek az u. n. hajadoni joggal (tartás, kiházasítás) tartoznak. A leány csak figyermek hiányában örököl, az ily leány neve «fiu-leány» (naturaliter praefecta); fi- és leányleszármazók hiányában a legközelebb álló firokonokat s ilyeneknek teljes hiányában (ha t. i. fiu-leány sincs), a legközelebb álló nőrokonokat illeti az örökség. Ilyeneknek is hiányában a birtok nem a fiskusra, hanem a legközelebbi szomszédokra száll. Arra nézve, hogy ki a legközelebbi szomszéd, a belső telek az irányadó.

Forrás: Pallas Nagylexikon