Székelytámadt

(Székely-Támad vára) volt gúnyneve a székelyudvarhelyi várnak, melyet János Zsigmond az 1562-iki székely támadás leverése után az udvarhelyi Ferenc-rendi kolostorból építtetett a régi kiváltságaik elkobzása miatt lázongó székelyek féken tartására. Hogy e gúnynevet ki adta a várnak, nem tudjuk, de János Zsigmond egy 1569-iki oklevelében kétszer is előjön. A székelyek felhasználták az első kinálkozó alkalmat a gyülölt vár szétdúlására. 1599. Mihály vajda betörésekor mellé állanak s a köztük 1562. építtetett két várat széthányták. A lécfalvi 1600-iki országgyülés újra építését rendeli el Udvarhelyszék, Gyergyó- és Kászonszék által. 1621. Bethlen Gábor Kornis Ferenc udvarhelyszéki királybirájának adja zálogba a várat és általa építteti fel. 1629-30. állami kezelésben van a hozzá tartozó birtokokkal együtt. A Rákóczi-forradalomban szerepel utoljára, eleinte az osztrák sereg tartja megszállva. 1704. Richter várparancsnok feladja Gúthy Istvánnak, de Tige osztrák főparancsnok ismét kézre keríti, Pekri Lőrinc gróf a kuruc hadak fővezére a székelyek által leromboltatja. Azóta romokban hevert napjainkig s Csonkavárnak neveztetett. 1893-ban az állami főreáliskola épült falai között. V. ö. Székely Oklevéltár (VI. köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon