Szeldsukok
török törzs Bokharából, mely az 1000. év körül tünik fel a
történelemben, midőn főnöke, Szeldsuk, népét az iszlám felvételére birta.
Szeldsuk fia Arszlán és unokái Dsagirbej és Toghrilbej a Gasznavidák
birodalmának megbuktatása után egész Turánt és Iránt igázták le. Még nagyobb
jelentőségre emelkedett e törzs, midőn Toghrilbej a bagdadi khalifa által az
Emiral Omra címmel felruházva, a fő hatalmat a khalifátus országaiban előbb
tényleg, azután a khalifa méltóság megszüntetésével névleg is megszerezte.
Toghrilbej utóda Alp Arszlán (1063-72) már egész Szíriát és Kis-Ázsia nagy
részét meghódította. Fia Melik sah (1072-92) a tudományok kedvelője, az Egei-tengertől
az Indusig, a persa öböltől a Jaxarteszig terjedő óriási birodalom fölött
uralkodott. Halála után azonban megszünt a birodalom egysége, testvérei és fiai
osztozkodtak a tartományokon s belviszályaikkal egymást kölcsönösen
gyöngítették, Melik sah utódai Iránban 1194-ig uralkodtak; az utolsó szeldsuk
fejedelmet, Togrul saht a khovareszmiek buktatták meg. A többi szeldsuk
fejedelemségeket, ugymint az ikoniumi, antiokiai, demaszkusi, aleppói, edesszai
és moszuli emirségeket, részint a XII. sz.-ban Szaladin, részint a XIII.
sz.-ban az oszmanli törökök semmisítették meg. V. ö. Mirchond, Geschichte der
S. (Giessen 1838); továbbá a keresztes hadjáratokról és a khalifátusról szóló
munkákat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|