Szeldsukok

török törzs Bokharából, mely az 1000. év körül tünik fel a történelemben, midőn főnöke, Szeldsuk, népét az iszlám felvételére birta. Szeldsuk fia Arszlán és unokái Dsagirbej és Toghrilbej a Gasznavidák birodalmának megbuktatása után egész Turánt és Iránt igázták le. Még nagyobb jelentőségre emelkedett e törzs, midőn Toghrilbej a bagdadi khalifa által az Emiral Omra címmel felruházva, a fő hatalmat a khalifátus országaiban előbb tényleg, azután a khalifa méltóság megszüntetésével névleg is megszerezte. Toghrilbej utóda Alp Arszlán (1063-72) már egész Szíriát és Kis-Ázsia nagy részét meghódította. Fia Melik sah (1072-92) a tudományok kedvelője, az Egei-tengertől az Indusig, a persa öböltől a Jaxarteszig terjedő óriási birodalom fölött uralkodott. Halála után azonban megszünt a birodalom egysége, testvérei és fiai osztozkodtak a tartományokon s belviszályaikkal egymást kölcsönösen gyöngítették, Melik sah utódai Iránban 1194-ig uralkodtak; az utolsó szeldsuk fejedelmet, Togrul saht a khovareszmiek buktatták meg. A többi szeldsuk fejedelemségeket, ugymint az ikoniumi, antiokiai, demaszkusi, aleppói, edesszai és moszuli emirségeket, részint a XII. sz.-ban Szaladin, részint a XIII. sz.-ban az oszmanli törökök semmisítették meg. V. ö. Mirchond, Geschichte der S. (Giessen 1838); továbbá a keresztes hadjáratokról és a khalifátusról szóló munkákat.

Forrás: Pallas Nagylexikon