Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szellem djinni, dji...
szellem esprit
szellem genious
szellem ghost
szellem jinnee, jin...
szellem jinni, jinn...
szellem mind
szellem moral
szellem morale
szellem poltergeist...
szellem psyche
szellem shade
szellem shadow
szellem soul
szellem specter
szellem spectre
szellem spirit
szellem spook
szellem vil... in the ment...
szellemes facetious

Magyar Magyar Német Német
szellem & k... Geist (r)
szellem & l... Geist (r)
szellemes &... geistreich
szellemesss... Geist (r)
szellemi geistig
szellemi do... Geisterarbe...
szellemtele... geistlos
szellemtele... flach

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szellem

a nyelvújítás kora előtt a latin spiritus, ném. Geist értelmében a szellet járta, melyet az újabb nyelvszokás a hangtani «spiritus» műszóra foglalt le. A régi nyelvben a démon jelentésü «spiritus» (genius) is szellet volt: «Kiben gonosz szellet vagyon» (Nyelvtörténeti Szótár), szelletes (pythoricus, besessen). Animisztikus szempontból l. Animizmus, magyar néphitbeli sajátos tekintetben pedig Lélek.

Sz., filozofiai műnyelven a tudat jelensége, általában a lelki élet, amint tudatunkban megjelen előttünk; szűkebb értelemben jelenti a gondolkodást, megkülönböztetvén azt az érzelemtől, akarattól, képzelőerőtől stb. Ezeknek a metafizikai és lélektani fogalmaknak jelzésére nyelvünknek elég más szó áll rendelkezésére, de ezek közül egyik sem fejezi ugy ki az élő nyelvben a lelki élet tartalmát, fejlődésének eredményeit mint a Sz. Beszélünk a Sz. tág látóköréről, gazdag tartalmáról, tanultságáról, fejlődéséről s ez esetekben semmi más kifejezés nem pótolhatja többé a Sz.-et. Innét van, hogy minden gondolatbeli tartalmat is Sz.-nek nevezünk; a törvény betüivel ellentétben van Sz.-e (nem lelke, esze stb.); a kornak van Sz.-e; a nép lelke egészen más mint a nemzet sz.-e; amaz lélektani kategoria, emez kultúra. Erre mutatnak a Sz.-ből képzett szavak is; szellemes ember, kinek kiválóan képzett és formailag is kiművelt gondlkodása van, Sz.-es beszéd, melyben sok a finoman csiszolt gondolat, átszellemült arc, mely sugárzik az észtől. Sz. tehát ma leginkább a lelki élet tartalmának mivoltát s átvitten a gondolatok értékének bizonyos magas fokát jelenti.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is