Szelvény

a vizépítészetben utaknak, vasutaknak és folyóknak szabályos távolságokban egymásután következő keresztmetszetei, melyeknek méretei a műtárgy vagy folyó viszonyainak megismerése végett felveendők. Általában azonban Sz.-en mindn olyan függélyes metszetet értünk, amely akár sík, akár prizma, akár hengerfelület szerint az illető felveendő tárgynak valamely fontos méretcsoportját tárja föl. Igy vannak kereszt- és hossz-Sz.-ek, melyek az illető tárgy hossztengelyére merőlegesen v. azzal párhuzamosan képzelt függélyes metszetek. A középítésben nagy mértékben használatos u. n. vasgerendák kereszt-Sz.-e kettős I alaku (1. ábra); vannak egyszerü T alaku (2. ábra), szöglet-vas- (3. ábra), sín (4-ik ábra), kör-, négyszög-, szalag- stb. kereszt-Sz.-ü vasak, míg a szerkezetek fő alkotórészei legtöbbnyire kör- v. négyszögalaku kereszt-Sz.-nyel birnak. A kőből való szerkezeti részek kereszt-Sz.-e rendeltetésükhöz és alkalmazott építési stílushoz képest szintén különféle lehet.

[ÁBRA] 1. ábra. 2. ábra.

[ÁBRA] 3. ábra. 4. ábra.

Sz. a közgazdaságban (franc. coupon), a tőkeelhelyezésre szolgáló értékpapirosok melléklete, amely az illető értékpapiros jövedelmeinek (t. i. a kamatoknak, vagy az osztalékoknak) követelési jogát képviseli. Lényegére nézve forgatható és előmutatóra szóló értékpapiros, formájára nézve pedig hosszukás, nyomtatott szövegü utalvány, amely rendesen tizével egy-egy íven ugy van összállítva, hogy erről a Sz.-ívről időnkint le lehet vágni az esedékes Sz.-eket. A Sz. szövegében az értékpapiros pontos megjelölésén kívűl meg van határozva a követelési jog anyagi tartalma. A Sz.-ek általában kétfélék: kamat-Sz.-ek, amelyek a kötvényeken alapuló adósságok kamatairól szólnak és osztalék-Sz.-ek, amelyek a részvénytársaságok tiszta nyereségéből fizetendő osztalékok felvételére jogosítják a Sz. tulajdonosát. A Sz. tulajdonjoga a maga főpapirosától elválasztva is átruházható másra és az adós a Sz.-t akkor is tartozik beváltani, ha a fő követelés időközben érvénytelenné válik; ha pedig a fő követelés a hitelező elleni végrehajtás, vagy csőd esetében lefoglaltatnék is, a Sz. tulajdonosa még ekkor is követelheti a Sz.-ek kifizetését (1875. XXXVII. t.-c. 82. és 130. §§).

Forrás: Pallas Nagylexikon