Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szem bud
szem burgeon
szem eye
szem grain
szem offset
szem (jéges... stone
szem (kötés... stitch
szem betapa... occlusion o...
szem elé tá... to unfold
szem előtt to the fore...
szem- ophthalmic
szem- optic
szem- optical
szemafor gantry
szemafor semaphore
szemafor signal
szemafor signal gant...
szemafor út... to semaphor...
szemafor- semaphoric
szemaforjel... semaphore-s...

Magyar Magyar Német Német
szem Auge (s)
szem (kötés... Masche (e)
szemafor & ... Winker (r)
szembe ötlő... augenfällig...
szembeállít... Gleichstell...
szembehoz /... entgegenbri...
szembekötős... Blindekuh (...
szemben gegen +A
szemben gegenüber
szemben querüber
szembeszáll... begegnen
szemcsés körnig
szemcséz körnen
szemellenző... Blende (e)
szemellenző... Scheuklappe...
szemellenző... Schild (s)
szemelvénye... Auslese (e)...
személy Person (e)
személy & f... Kopf (r)
személyazon... Identitätsa...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szem

a látás szerve. Legegyszerübb alakjában színes folt összefüggésben a látóideggel, mint a coelenteratáknál (alsóbb rendü férgek). Némely meduzán a festéken kívűl jéglencsealaku test is található; magasabb rendü férgeknél a festék erősen fénytörő módosult sejteket burkol. A tüskebőrüeknél festékfoltok v. a karok csúcsán szferikus testből álló szervek. Az ízeltlábuaknál pálcikákból áll a szem, melyek szabad külső végükön erősen fénytörők, míg belső végük mindinkább az idegrostba megy át. A szem burkát festékszemcsék rétege alkotja, ugy hogy a pálcikáknak csak domboru vége szabad. A szemlencsét festékment chitinburok helyettesíti. E chitinburok rovaroknál minden pálcikának megfelelőleg befelé domboru facettár alkot. A gerinces állatok szemén, ugy mint az ember szemén, a látóideg pálcikaszerü végei nem a fényforrás felé állanak, hanem ettől el vannak fordulva, ugy hogy a fénynek az ideghártya minden rétegén keresztül kell hatolnia, míg az idegvégekig eljut. Ennek oka onnan van, mert a szem ugy fejlődik, hogy az agyból mindkét oldalt 1-1 hólyag nő ki. A hólyagból lesz a szem ideghártyája, míg a szemhólyagot az aggyal összekötő kocsán látóideggé alakul át. A szemhólyagba nőnek be a szem többi részei, a szemlencse a bőrhám átalakulása útján lesz és így kerül a betüremlett szemhólyag legkülsőbb része leginkább lefelé. Gyíkok, teknősbékák és madarak szemén a tülökhártya, ott ahol a szemhártyát környezi csontlemezkékből is áll. A szemlencse némely állatnál, mint a halaknál, gömbalaku, a legtöbbnél azonban ellapult.

Az ember szeme közel golyóalaku hólyag. A mellékelt 1. ábra a jobb szem vizszintes keresztmetszetét tünteti fel. Az ábra felületes megtekintésekor a szemen három rétegből álló burok tünik elő; e burkok különböző, átlátszó fénytörő közeget zárnak be. A legkülsőbbik (mn) az ínhártya (sclerotica). Azért nevezik igy, mivel inakhoz hasonló szövet alkotja és mivel hozzájuk hasonló szövet alkotja és mivel hozzájuk hasonló fehér a fénye. Mindenki szemén, a szemhéjak között éppen ezen fehér fénye miatt ismerhető fel. Fény e hártyán keresztül általában nem hatol a szembe, csak erős fényből jut be kevés s ilyenkor áttetsző az ínhártya. Elül a porchártya (ff), hátul a látóideg betéréshelye (d) szakítja meg az ínhártyát. A porchártya (ff) mikroszkóp alatt mint az ínhártya egyenes folytatása tünik elő; lényegesen különbözik azonban attól teljes átlátszóságával. A szem keresztmetszetén ugy tetszik, mintha a fehér ínhártya oly módon fogná körül a porchártyát, mint az óra rámája az óraüveget, azaz a porchártya belső oldala szélesebb a külsőnél. A porchártyán több réteget lehet megkülönböztetni. Kívűl és belül hámsejtek fedik, ezek alatt következik alkatnélküli urgalmas réteg, mely a porchártya többi állományát bezárja. Mind e részek üvegszerüen átlátszók. E miatt erek sincsenek a porchártyában, vér nem járja ág; e helyett állományát csatorna (aa), a Schlemm-féle csatorna veszi körül, mely tele van a vérből származó szintelen, viztiszta, tápláló nedvvel, a nyiroknedvvel. E nedv járja át a porchártyát a benne levő finom csövekben és csatornácskákban s igy táplálja azt. A hártya felette nagy átlátszósága már elárulja feladatát, rajta át jut a fény a szem belsejébe. Az ínhártyán belül következik a szem burkainak második rétege, az érhártya (chorioidea g); az ínhártyán keresztül a szembe térő erek benne ágazódnak el sűrü érrecévé. A vér, mely ez erekben kering, gondoskodik kiválóan a szem táplálásáról. Az érhártyát fekete festék sűrün lepi el; innen van a szem belsejének egészen fekete szine. Feladata a festéknek ugyanaz, mint a távcső, mikroszkóp vagy fotografáló kamara belsejében levő sötét festéknek. A festék ugyanis nagy mértékben akadályozza a szembe eső fény szétszóródását és ezzel segíti elő az éles látást. Előre felé az érhártya közvetetlenül a sugártestben (c) folytatódik. A sugártest azonban lényegesen abban tér el érhártyától, hogy felülete nem egyenes, sima, hanem egymástól mélyedésekkel elválasztott, hossz-irányu párhuzmaos léceket alkot; innen a neve is. A sugártestben izomelemek fordulnak elő, melyek részben a Schlemm-féle csatorna (aa) belső falától kiindulóan legyezőszerüen terjednek el, részben pedig körkörösen haladnak mintegy a szemlencse körül. Az ez izomelemektől alkotott izmot sugárizomnak nevezik. Ugyancsak a Schlemm-féle csatornának megfelelően a sugártest a szivárványhártyában (bb) folytatódik; közvetve tehát a szivárványhártya is az érhártya folytatása.

[ÁBRA] 1. ábra. A szem keresztmetszete. m n ínhártya, f f porchártya, a a Schlemm-féle csatorna, g érhártya, c sugártest, b b szivárvány-hártya, d látóideg, p sárga folt, e e Zinn-féle övecske, B szemcsarnok, A szemlencse, C üvegtest (Helmholtz szerint).

A szivárványhártya a közepén átlyukadott hártya, mely a szemcsarnokot (B) kitöltő csarnokvizben, mondhatni, szabadon lebeg. Csak hátsó felületével fekszik a lencséhez oda. Ezen csúszik előre és vissza, midőn a szempilla tágul vagy szűkül. A szivárványhártyában is vannak izomelemek. Ezek egy része a szivárványhártyában sugár irányban halad és összehúzódása a pupillát nagyobbítja: ez a szivárványhártya tágító izma. Egy másik része az izomlemezeknek a szivárványhártya belső széle közelében b-nél a szivárványhártya állományában körkörösen fut és összehúzódásakor a látó lyukat szűkíti; azért a szivárványhártya szűkítő izmának mondják. A szivárványhártya ez izmok segedelmével tehát szűkülni és tárulni tud. Mint az érhártyában, ugy a sugártestben és szivárványhártyában is van fekete festék. E miatt a fény nem a szivárványhártyán, hanem a pupillán keresztül hatol a szembe. A fekete festék az egyes szemekben különböző mennyiségben fordul elő. Vannak szemek, melyekben egészen hiányzik; ezek az albinók vagy kakerlakok. Az ilyen szemek az érhártyában, sugártestben és szivárványhártyában foglalt erekben keringő vér miatt vörös szinüek. A fényszóródás miatt az ilyen emberek rosszul látnak, sőt a csak valamivel erősebb világítás már vakítja őket. Világoskék szemek azok, melyeknél az érhártyán és sugártesten kivül a szivárványhártyának csak hátsó felületén van festék; ez a festék a szivárványhártya állományán keresztül kék szinben látszik. Azon arányban, amint a szivárványhártya állományában kevés vagy sok festék fordul elő, tetszik a szem többé-kevésbé szürkének vagy feketének.

Az érhártyán belül, hozzá odanőve van a szemburok harmadik rétege, a felette finom szerkezetü ideg- v. recehártya (i [retina]). Tulajdonképen már nem is a szemburok, hanem a látóideg végkészüléke. Ugy tekinthetjük, mint a látott tárgy képét felfogó ernyőt, melyet a szembe hatoló fény van hivatva izgatni. A látóideg az agykéreg halántéki lebenyétől veszi idegrostjait. A koponyaüregen belül félig kereszteződnek a két látóideg rostjai, hogy azután mindegyik a megfelelő szembe térjen. A szemben átfúrja az ín- és érhártyát (d) és az ideghártyában végződik. A látóideggel d-nél vér-ér is jut a szembe, mely az ideghártyában elágazódva, ezt vérrel látja el. Az ideg, amint a szembe betért, az érhártyán belül mindenféle kiterjed és sajátszerü végkészülékkel végződik. A hátóideg betérési helyén (d) egyedül az ideg rostjai fordulnak elő; ezentúl a látóideg végkészülékei alkotják az ideghártyát, mely egészen a sugártestig terül el. Itt éles, fogazott határral végződik. A sugártest felé mind kisebb számban található idegelemek az ideghártyában, sőt a sugártestben már csak kötőszövetből és hengeralaku sejtekből áll. Az ideghártyának sajátszerü szerkezete miatt olyan része van, melyen a fényérzés a legjobb. Az ideghrátya e helyét a látóidegrostok megkerülik, bár végkészülékeik ott a legsűrübbek. Sárga szine miatt az ideghártya e helyét sárga foltnak (p), a közepét pedig ideghártyagödörnek nevezik. Ha valamely tárgyat megtekintünk, szemünket akaratlanul si ugy állítjuk, hogy a tárgy képe az ideghártyagödörbe essék. Mikroszkóp alatt az ideghártyán több részt meg lehet különböztetni. Ha keresztmetszetet készítünk belőle, erős nagyítással, kivülről az érhártya felől befelé, a 2. ábrán feltüntetett következő részeket fel lehet rajta ismerni.

Az ideghártyának az érhártyával közvetetlenül összefüggő része a festékes hámréteg (2. ábra 1), az albinók szmében a festék ezen sejtekben is hiányzik. Lényegében fekete szemecskékből áll. A hámsejtekben a szemecskék sötétben a sejt alapjában gyülnek meg és a világosság hatása alatt, elhagyva helyüket, a részben e sejtekbe merülő pálcikák és csapok (2) közé terjednek. Ezek a festékszemecskék vörös szinü anyagot, a retinabibort, állítják elő, mely az ideghártyát pirosra festi. A fény hatása alatt a retina-bibor elhalványul, sötétben pedig újra képződik. A hámrétegen belül következik az ideghártya pálcikacsaprétege (2), mely az ideghártyának a látóidegrostok végágaival összefüggő tulajdonképeni végkészüléke. A pálcikák és csapok sejtek; nevöket külső tagjaik pálcika-, illetve csapszerü alakjától kapták. A külső tag a festékes hámsejtekbe merül be; mind a kétféle külső tag egynemüen fénylő. Ezeket festi pirosra a retina-bibor. A két képlet belső tagja finoman szemecskézett protoplaszmaszerü sejtnek tekinthető. Külső végén sokszor ellipszoidalaku rostos testet lehet látni, belső végétől pedig magszerü duzzanattal ellátott finom idegrost indul ki. Ez a magszerü duzzanat a rostkészülékkel egyetemben alkotja az ideghártya negyedik, külső magvas rétegét. A pálcikák 0,040-0,050 mm. hosszuak és 0,0015-0,0018 mm. szélesek. A rövidebb pálcikák hossza 0,032-0,36 mm. A sárga folt közepén csupán erősen kifejlődött csapok vannak. Az ideghártya itt vékonyabb, az idegrostréteg és a belső szemecskés réteg (l. alább) teljesen hiányzik; az idegrostok a szomszéd területről húzódnak a csapokhoz. Ezentúl az egyes csapokat pálcikák veszik körül. Mennél közelebb jutunk az ideghártya széléhez, annál ritkábban lehet csapokat találni és az ideghártyának a sugártesttel összefüggő fogazott szélén az idegelemek általában teljesen hiányoznak. Az ideghártya 2. és 4. rétege közötti határhártyát (3) kötőszövet alkotja. Az ötödik vagy külső szemecskés rétegben finom idegszálak vannak, melyek a negyedik réteg magszerü duzzanatától eredve, a belső magvas réteg (6) sejtszerü megvastagodásához vezetnek. E megvastagodások tulajdonképen apró, kétnyujtványu idegsejtek. Az idegfonalakból álló belső szemecskés réteg (7) után következő idegsejtrétegek (8) többnyujtványu idegsejtek alkotják, mely sejteknek az idegrostrétegbe (9), mint idegrost tengelyfonalába folytatódó, egy-egy tengelyfonalnyujtványuk s számos protoplaszma-nyujtványuk van. Az izgalom mindezen ideghártyaelemeken a pálcikacsapoktól a kilencedig rétegeket alkotó idegrostokig érintés útján terjed. Végre az idegrostréteget a szem belsejétől, a kötőszövettől alkotott belső határoló hártya (10) választja el. A látóidegben 438,000 idegrostot számláltak meg; minden idegrost az ideghártyában egy idegsejtből indul ki; az idegsejtek protoplaszma-nyujtványai ugy terülnek el az ideghártyában, hogy 7-8 csap és mintegy 100 pálcika esik egyetlen idegsejtre, illetve rostra.

A szem belsejét átlátszó, a fénytörésben közreműködő közegek töltik be. A porchártyán belül (1. ábra B) viztiszta, folyó csarnokviz (humor aqueus) van egészen a szemlencséig. A szemlencse (1. ábra A) kristálytiszta, kettősen domboru lencse, előfelé laposabb és hátrafelé fordított nagyobb domborulattal. Külön tok zárja körül a szemlencsét alkotó számos finom rostot. A felületes rostréteg a legkevésbbé domboru; mennél mélyebben fekszik a rostréteg, annál domborubb. A mélyebb rostok anyaga tömöttebb is a felületesebben fekvőkénél. A szemben a lencse nincsen szabadon elhelyezve, hanem külön szalag, a Zinn-féle öv (1. ábra e) rögzíti helyén. Ez az öv ugyanis egyik végével a lencsének elülső, a szivárványhártya felé fordított oldalához van odanőve, másik vége a sugártest azon helyétől indul ki, melyen az ideghártya fogazott széle van, mely utóbbi mögött a sugárizom található. A Zinn-féle öv állandóan meg van feszülve és e miatt bizonyos mértékben nyomja a lencsét a mögötte lévő üvegtesthez (1. ábra C). A sugárizom összehúzódása alkalmával a rögzítő szalagot kisebb-nagyobb mértékben ellazítja, minek következtében a lencse megfelelő kisebb nyomás alá kerül. Az üvegtest (humor vitreus, 1. ábra C), mint kocsonyaszerüen összeálló, viztisztán átlátszó anyag, végképen kitölti a szem belsejét. Finom hártya zárja az üvegtestet körül. A szem csarnokvize, a szemlencse és üvegtest a szem belsejét egészen kitölti ugy, hogy a szem ideghártyáját és burkait bizonyos mértékben feszíti és nem engedi, hogy a szem összeessék vagy ideghártyája az érhártyától elváljék. Ezt a belső szemüregi nyomást 20-30 mm. magas kénesőoszlop nyomásával megegyezőnek találták. Feladatának a szem csak akkor utd megfelelni, ha fény jut beléje. E miatt a szem szabadon, a fénynek hozzáférhetően fekszik a szemgödörben. A szemgödör maga zsírban gazdag párnának tekinthető, melybe a szem ugy illik bele, mint a combcsont ízülő feje a csípőízület ízvápájába. Mivel azonban a szem nagy része szabad, azért ártalmas hatások elől lehetőleg megvédhetjük. Ezt a védelmet főleg a szemhéjak és a könnyviz teljesítik. L. Könny és Pilla.

[ÁBRA] 2. ábra. Ember ideghártyája, jobb oldalt átmetszetben, bal oldal pedig az egyes alkotó idegelemek elkülönítve.

A szemek négyoldalu piramishoz hasonló gödörben vannak a koponyában befoglalva. A piramis csúcsa hátra-, alapja pedig előfelé tekint (2. ábra). A 3. ábrán látjuk a két látóideget, amint a koponyaürön belül a félkereszteződést alkotja. Előhaladtukban a számukra nyitva maradt lyukon keresztül törnek ki a koponyaüregből a szemgödörbe. A jobboldali szemen az ideg látható, amint a koponyacsontot átfúrva, a szemig haladt elő. Az egész szemgödröt zsírban gazdag kötőszövet párnázza ki; ebben a szemgolyó ugy van elhelyezve, hogy csak kisebb, látható része áll ki szabadon a szemgödörből. Ugyancsak ezen zsírpárnában haladnak a szemhez a szemet mozgató izmok. Van négy egyenes és két ferde szemizom. Az egyenes szemizmok a szemgödör csúcsán, a látóideg betérési helye körül erednek, innen előre menve, mintegy 7 mm.-rel a porchártya széle előtt tapadnak, a szemhez. A négy egyenes szemizom közül az egyik, a külső egyenes szemizom (n n), kívűl tapad a szemhez, összehúzódásával kifelé forgatja azt. Ennek ellenható társa a belső egyenes szemizom (i i), mely a szemet befelé forgatja. A két izom tehát a szemet egy a C, mint forgásponton keresztül vezetett függélyes tengely körül kifelé, illetőleg befelé forgatja. A felső egyenes szemizom az ábrán csak a bal szemen látható (s). Az alsó egyenes szemizmot a látóideg fedi, az ezért hiányzik az ábrán; igánya egyébiránt a felsőével párhuzmaos. A két izom a szemet felfelé, illetőleg lefelé forgatja a vizszintesen fekvő DC tengely körül. A szemet egy ugyanazon tengely körül forgató izmok, vagy mind a négy egyenes szemizom együttműködése nem forgatja, hanem hátrahúzza a szemet. A két ferde szemizom közül a felső (o) ott ered, ahol a négy egyenes, innen a szemgödör belső felső szélén előre jut, itt alkalmas gyűrün hatol keresztül és vissza- s kifelé fordulva, éri el a szemet, melynek ínhártyájához tapad. Lefutásából látnivaló, hogy ez izom összehúzódásakor a szemet BB tengely körül ki- és lefelé forgatja. Az alsó ferde szemizom nem látható az ábrán, mivel a szem fedi. Különben a szemgödör belső oldalán elül ered, a szem alatt ki- és hátrafelé húzódik és a szem külső oldalán, hátul tapad oda az ínhártyához. Ezen izom magában a szemet ki- és felfelé mozgatja. Mindkét ferde szemizom együttesen előrehúzza a szemet. A szem működését illetőleg l. Látás.

[ÁBRA] 3. ábra. A két szem helyzete a szemgödörben a megfelelő szemizmokkal.

A szem egészségtana. Okszerü magatartással sokféle szembajt elkerülhetünk. Régi divatu aggodalom, hogy az újszülött szemének a világosság megárthat. Ebből csak annyit fogadhatunk el, hogy erős fény behatásától óvni kell a szemet, de a szobát besötétíteni, a gyermek arcát az elégséges levegő rovására takargatni nem szükséges. Az újszülöttek szemgyuladása (oftalmia neonatorum) onnan származik, hogy az anya hüveléynek kankós eredésü váladéka, a fehérfolyás, a szülés folyamán fertőzi a gyermek szemének kötőhártyáját. Elhárítására a bábának kötelessége a hüvelyt szülés előtt karbolos vizzel, v. más fertőtlenítő folyadékkal kiöblíteni, a megszületett magzat szemét karbolos vagy szublimátos v. bórsavas bizbe mártott tiszta vattával gondosan megmosni s szemébe tiszta üvegrúdról 2%-os pokolkő-oldatot cseppenteni, azontól is köteles a bába a gyermek arcát külön mosdató-edényből modatni, nem pedig a fürösztővizből. A növekedő gyermek szemének további veszedelme az ótvaros vagy fliktenás szemgyuladás, mely a szaruhártyán nagy roncsolásokat okozhat, vagy legalább is a látást rontó állandó foltokat hagy. Fontos dolog, hogy az ótvart az arcról, a koszmót a fejről folytonos tisztántartással távol tartsuk, vagy ha már megvan, orovsi tanács szerint gyógytsuk. Szifilises szülők házasságából származó gyermekeken a világra hozott szifilis egyéb nyilvánulásain kívűl szaruhártyagyuladás is fordulhat elő, melyet azonnal orvosoltatni kell. Közel rokonok házasságából származó gyermekeken fordulnak elő leginkább a szem fejlődésének különböző fogyatkozásai, azonkivül a hemeralopiának vagy esteli vakságnak az az alakja is, mely az ideghártya festékes elfajulásával (retinitis pigmentosa) jár.

Az iskolázás éveinek beköszöntével a szem fénytörésének hibái éreztetik hatásukat. Messzelátó, hipermetropiás gyermekeken az iskolázás megkezdésével könnyen mutatkozik kancsalság (l. o.). Ez arra figyelmeztesse a szülőket, hogy szemorvos tanácsát kérvén ki, szemüveget viseltessenek gyermekükkel. A megállapodott kancsalságot csak operálással lehet megszüntetni. Messzelátó családokban arra is jó vigyázni, hogy a kis gyermekek aprólékos játékokkal foglalkozzanak, mert különben a kancsalság még az iskolázás évei alatt kifejlődik. Másfelől az iskolázás évei alatt igen könnyen közellátóvá lesznek a gyermekek, kivált ha családjukban van a közelltóságra való hajlandóság. Az iskolai egészségtan megállapította azokat az elveket, melyek szerint az iskolában a közellátóság elhárítására kell törekedni. L. Iskolai egészségügy.

Az életbe kilépő ember szemére nehéz feladatokat ró kenyérkereső foglalkozása. Aki okszerüen használja, kellően kiméli szemét, legjobban megőrzi látása épségét. Fájós szemü gyermeket ne adjanak olyan mesterségre, mely porral, füsttel dolgozik. Gyönge szemü vagy nagyobb fokban mópiás gyermek nem való olyan pályára, mely sokat követel a szemtől. Mindenféle foglalkozásban, mely sokat használja a szemet, fő dolog a jó világosság. Mennél világosabb a dolgozóhelyiség, mennél inkább el lehet a napi munkát nappali világosságnál végezni, annál jobb a szemre. A gyönge, mesterséges világítás, tökéletlen lámpák, lobogó gázlángok erőltetik a szemet. Célszerü világosság árasztanak kellően mérsékelt villamos lámpák, ugyszintén az Auer-féle gázlámpák. A nagyon erős, kápráztató világítás bántja a szemet. Nem célszerü sötét ernyőt tenni a lámpára, amikor a világos dolgozóasztal és a sötéten maradó szoba között igen nagy az ellentét. Gondoskodni kell, hogy műhelyekben tiszta legyen a levegő. A szennyes, piszkos levegő hurutossá teszi a szemet, árpát, szemhéjszélgyuladást okoz. A a munkás poros levegőről tér ha6za, mossa meg langyos vizzel a szemét. Fa- és fémesztergályosok, lakatosok, kovácsok, kőfaragók, kőzúzók szemét a szertepattogó testecskék sérthetik. Ennek elhárítására kötelezeővé kellene tenni ilyen munkásokra nézve a védő pápaszem viselését. Cséplőgépek pora ellen szintén célszerü a védő pápaszem. Feketés védő pápaszem viselését a kápráztató világosság is szükségessé teheti. Igy a villamos lámpák szerelői, v. akik magnéziumfénnyel dolgoznak, sötét üveggel védjék szemüket. Télen a havas mezőség fénye lehet olyan bántó a szemre, hogy sötét szemüveggel kell ellene védekezni, nyáron, kivált a fátlan pusztaság verőfénye ellen kell a szemet hasonló módon védeni.

A 40-ik évét meghaladott koru ember természet szerint messzelátóvá válik, szemüvegre szorul. Nem okszerü dolog a szemüveg használatának megkezdését halogatni. A jól megválasztott szemüveg legjobb óvószere a szemnek. Különösen végzetes lehet a szemre nézve a szemüveg nélkül való erőltetés, ha az ember már fiatal korától fogva messzelátó, hipermetropiás, mert glaukóma (l. o.) veszedelmében forog, melynek legjobb elhárítója a jó szemüveg. Öreg emberek látása romlásának leggyakoribb oka a szürke hályog, igen találóan mondták róla, hogy olyan mint a megőszülés; senki sem kerülné el, ha elég soká élhetne. Elhárítására alig lehet valamit tenni; az a fő, hogy biztosan megállapítsák, hogy szürke hályog van fejlődőben és nem más szembaj, akkor nyugodtan be lehet várni, míg operálásra kerülhet. Embertársainkkal való érintkezésünk közben ragadós bajok származhatnak át szemünkre. Különösen a trachoma (l. o.) járványszerü elterjedése adhat alkalmat fertőzésre. A genyedő kötőhártya-gyuladást (Oftalmoblennorrea) a húgycső genyedő váladékának fertőzése okozza. Legyegyszerübb védelem ellene, ha az ily bajban szenvedő ember nem nyúl tisztátalan kézzel a szeméhez. A nép között pedig terjeszteni kell azt a fölvilágosítást, hogy milyen veszedelem rejlik abban az ostoba szokásban, hogy mindenféle szembajt ugy gyúgyítanak, hogy a szemfájós ember a saját vizeletével mosogassa szemét. Ha húgycsőfolyása van, az eredetileg kis szembajból nagy baj csinál, evvel a veszedelmes gyuladással fertőzi szemét. Az újszülött gyermek ilynemü szemgyuladása is átragadhat a vele bánókra, ha vigyázatlanok. L. még Szembajok és Szemgyuladások.

Szem, botanikai értelemben a. m. rügy (l. o.) - Szem v. szemcse a bányászatban az ezüstércek kémelésénél nyert fémszemecske.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is