Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
személy character
személy creature
személy head
személy number
személy person
személy personality...
személy sze... personally
személy- personal
személy- és... dispatch
személyazon... identity
személyazon... proof of on...
személyazon... proof of on...
személyazon... showing of ...
személyazon... showing one...
személyazon... identificat...
személyazon... message sti...
személyenké... a head
személyenké... per head
személyes personal
személyes h... articles fo...

Magyar Magyar Német Német
személy Person (e)
személy & f... Kopf (r)
személyazon... Identitätsa...
személyazon... Kennkarte (...
személyes &... privat
személyes &... persönlich
személyeske... anzüglich
személyeske... persönlich
személyforg... Passagierve...
személyforg... Personenver...
személyi personal
személyi ad... Personalien...
személyi ig... Personalaus...
személyiség... Persönlichk...
személykocs... Personenwag...
személyleír... Personenbes...
személytele... unpersönlic...
személyvona... Personenzug...
személyvona... P-Zug (r) (...
személyzet Bedienung (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Személy

(persona), általában véve az egyes ember (individuum), amennyiben önelhatározásra képes a cselekvését erkölcsi szempontból megitélni tudja (l. Egyén). - Sz. jogi értelemben a. m. jogalany, az, aki jogok és jogviszonyok alanya lehet. A Sz.-nek ellentéte a dolog (l. o.), amely jogoknak nem alanya, hanem csak tárgya lehet. Sz. és jogalany, személyiség és jogalanyiság v. jogképesség tehát azonos fogalmak. L. Jog és Jogi személy. Természetes Sz. csak az ember, és pedig a művelt világ jogai s igy jelesül hazai jogunk szerint is minden ember. A természetes személyiség születéssel kezdődik, vagyis akkor, midőn az emberi lény az anyai méhtől teljesen elválasztatott. A méhtől el nem vált gyermek csak az anyai testnek része (pars viscerum), fogamzása percétől kezdve azonban fentartatnak részére mind ama jogok, amelyek őt akkor, ha élve születend, meg fogják illetni. Ez az elv a római jogszabályban nyer kifejezést: «Nasciturus pro jam nato habetur, quoties de commodo ejus agitur», hazai jogunkra nézve különösen Verbőczy tételében (Hármaskönyv II. R. 62. c. 2. §): «Concepti a tempore conceptionis aequalia jura habent cum natis exstantibus filiis». E szabály különös jelentőséget nyert az öröklési jogban, ha ugyanis az öröklési jog az anya teherben léte alatt nyilik meg, az a magzatnak születése idejéig részére fentartatik. Feltétel azonban az, hogy a gyermek élve szülessék. Ellenkező esetben ugy tekintendő, mintha nem is fogantatott volna. A méhmagzat önálló büntetőjogi védelemben is részesül, mert szándékos elhatjása vagy megölése büntetés alá esik.

A természetes személyiség az embernek fizikai halálával és csak ezzel szünik meg. A jogképesség elvesztésével járó római jogi maxima capitis diminutio, valamint a morte civile polgári halálhoz - hasonló intézmény hazai jogunkban mindenkor ismeretlen volt. A halál bizonyítása anyakönyvi kivonattal történik, de történhetik más közokirattal v. tanukkal is. A halál bizonyításának egyik módja a holltá nyilvánítás (l. o.). Arra az esetre, amely pedig igen fontos jogi következményekkel járhat, ha be nem bizonyítható, hogy több elhalt egyén közül melyik halt meg előbb, a különböző törvények különböző törvényes védelmeket állítottak fel. Igy némely törvény azt vélelmezi, hogy valamennyien egyszerre haltak meg; a római jog felmenők és lemenők között azt a vélelmet állította fel, hogy a 14-ik életévét betöltött lemenő a felmenőt, a fiatalabb lemenőt ellenben a felmenő élte túl. Bonyolult vélelmeket, melyekben a kor és a nem döntő szerepet játszik, állít fel a francia törvény. Hazai jogunk törvényes vélelmet nem állít fel, a szabály tehát csak az lehet, hogy aki másnak előbb v. utóbb történt elhlálozására jogot alapít, azt bizonyítani tartozik.

A természetes Sz.-ek jogilag jelentékeny minőségei gyanánt említendők: 1. a nem (sexus), noha csekélyebb kivételeket leszámítva, hazánkban a két nem egyenlő jogokban részesül; 2. az életkor (l. o.); 3. az egészség, amennyiben bizonyos testi (p. siketnémaság) vagy szellemi betegségek magának a betegnek vagy másoknak érdekében a beteg nem ugyan jog-, hanem cselekvési képességének (vagyis annak a képességnek, hogy maga jogcselekvényeket végezhessen) megszorítását eredményezhetik; 4. a rokonság és a sógorság (l. o.); 5. a polgári becsület, melynek megszorítása napjainkban a becstelenség (infamia) megszüntével csak annyiban bir jelentőséggel, hogy bizonyos bűntettek miatt elitélt egyén nem lehet tanú, gyám-esküre nem bocsátható s hogy bizonyos bűntettek miatt a bűnös hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére itélhető; 6. az állampolgárság (l. o.); 7. a rendi különbség, mely szempontból kiváló fontossággal birt előbbi jogunkban a nemesek és a nem nemesek közti különbség, amely utóbbiak között ismét megkülönböztetendők: a szabad királyi városi polgárok, a szabad kerületek lakosai, az egyházi nemesek (praedialisták), s az úrbéresek, végre 8. a vallás.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is