Szenci Kertész

Ábrahám, nyomdász, 1640-ben Nagyváradon állította fel hirneves műhelyét, melyet 1660. Kolozsvárra, majd 1663. Szebenbe helyezett át, hol az 1669. szünt meg, illetőleg Veresegyházi Szentyel Mihály tulajdonába ment át. A nagyváradi nyomtatványok közül említésre méltók: Kecskeméti Miklós, Angyalok éneke (1640); Geleji Katona István, a Válság titkainak, I., II. és III-ik volumenje (1645, 1647, 1649); Laetius György Pauli Apostoli Peregrinatio (1650); Ó és Új Kalendárium (1652) és Károli Gáspár Szent Bibliája, melyet Nagyváradon 1660. kezdett meg, de melynek nyomatását már Kolozsváron fejezte be (1661-ben). A szebeni műhelynek nagyobb nyomtatványai: Tolnai F. István, Haza Békesége (1664); Mikolai Hegedüs János, A Mennyei Igazságnak Tüzes Oszlopa (1665); Komáromi Csipkés György, Igaz hit (1666) és Szatmári Ötvös István, Titkok jelenése (1668) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon