széncsoport elemei

A periódusos rendszer IV. B oszlopába tartozó elemek. A szén és a szilícium kifejezetten nemfémes elemek, a germánium félfém (elektromos félvezető), az ón, az ólom pedig fém. Vegyértékhéjukon 4 elektron található, általában 4 kovalens kémiai kötés létesítésére képesek. Az ón és az ólom 2 és 4 elektron leadásával pozitív elektromos töltésű ionokat alkot. A ~nek többféle módosulata ismert, így pl. a szén kristályos módosulata, az atomrácsos gyémánt és a fémes jellegű grafit. Elemi állapotban csak a szén fordul elő nagyobb mennyiségben, vegyületeiben azonban a szilícium az oxigén után a legelterjedtebb elem. A szén jellegzetes tulajdonsága, hogy vegyületeiben a szénatomok rendkívül nagy változatossággal képesek egymással is kapcsolódni, amit a szerves vegyületek nagy száma is jelez. Ehhez hasonló sajátságokat mutat a szilícium is: a szénhidrogénekhez hasonlóan kapcsolódnak össze a szilíciumatomok a szilícium hidrogénvegyületeiben. A szilíciumatomok oxigénatomokon keresztül kapcsolódva hosszú láncokat és térrácsos kristályokat, óriásmolekulákat alkotnak, amelyek változatos összetétellel a Föld szilikátjait, kőzeteit építik fel. Az ónt és az ólmot a gyakorlatban fémként is, vegyületeikben is széles körben felhasználják.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• periódusos rendszer
• félvezető
• vegyértékhély
• elektron
• kovalens kémiai kötés
• ion
• vegyület
• szénhidrogének
• Föld
• kőzet