széncsoport elemei
kémia
A periódusos rendszer IV. B oszlopába tartozó elemek. A szén és a szilícium kifejezetten nemfémes elemek, a germánium
félfém (elektromos félvezető), az ón, az ólom pedig fém. Vegyértékhéjukon 4 elektron található, általában 4 kovalens
kémiai kötés létesítésére képesek. Az ón és az ólom 2 és 4 elektron leadásával pozitív elektromos töltésű ionokat alkot.
A ~nek többféle módosulata ismert, így pl. a szén kristályos módosulata, az atomrácsos gyémánt és a fémes jellegű grafit.
Elemi állapotban csak a szén fordul elő nagyobb mennyiségben, vegyületeiben azonban a szilícium az oxigén után a
legelterjedtebb elem. A szén jellegzetes tulajdonsága, hogy vegyületeiben a szénatomok rendkívül nagy változatossággal
képesek egymással is kapcsolódni, amit a szerves vegyületek nagy száma is jelez. Ehhez hasonló sajátságokat mutat a
szilícium is: a szénhidrogénekhez hasonlóan kapcsolódnak össze a szilíciumatomok a szilícium hidrogénvegyületeiben.
A szilíciumatomok oxigénatomokon keresztül kapcsolódva hosszú láncokat és térrácsos kristályokat, óriásmolekulákat
alkotnak, amelyek változatos összetétellel a Föld szilikátjait, kőzeteit építik fel. Az ónt és az ólmot a gyakorlatban
fémként is, vegyületeikben is széles körben felhasználják.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|