Szenegál
1430 km. hosszu folyó Ny.-Afrikában. Két forrásfolyóból
keletkezik. A Bafing (Baleo) Timbótól DNy-ra a Futa-Djalonban, a Bakhoi pedig
Diditől É-ra ered. Mindkettő Bafulabe mellett egyesül és azután a 16 m. magas,
300 m. széles guineai, Medina előtt pedig a felui vizeséseket alkotja,
Medinánál torkollik belé a 200 km. hosszu Kuniakari (Tarakole), amely a forró
évszakban csaknem egészen kiszárad. Bakel fölött fölveszi a Bambukot Bondutól
elválasztó Falemét, amely a száraz évszakban szintén csaknem kiszárad. Bakel
fölött fölveszi a Bambukot Bondutól elválasztó Falemét, amely a száraz
évszakban szintén csaknem kiszárad. Bakelnél a Sz. tágas síkságra ér;
kanyargásai közben nagy és igen termékeny szigeteket, a többi közt az
Elefántcsont-szigetet vagyis Morfilt, alkot. A tengertől mintegy 266 km.-nyire
számtalan ágra oszlik. Deltájának területe 1500 km2; benne számos a
sziget, a többi közt az is, amelyen St.-Louis épült. Az időszaki áradások a
környékét termékennyé, de egészségtelenné is teszik. A tenger erős hullámzása
és az évszakok szerint 2 1/2-4 m. mély zátony a hajóknak a torkolatba való
behatolást nagyon megnehezítik. Az esős évszakban juniustól október közepéig a
gőzösök Kayesig mehetnek föl, a száraz évszakban azonban már csak rendkivül
sekély járatu hajók mehetnek föl Mafuig (400 km.-nyire St.-Louistól). A Sz.-t a
karthagói Hanno Chretesnek vagy Chremetesnek nevezi; a későbbi antik irók
Stachir és Bambotus néven ismerik. 1447. a portugál Lancerota újból fedezte föl
és a partjain lakó Sz.-berberektől keresztelte el. Vizkörnyéke: 440,500 km2.
Sz.-nak nevezik Szenegambia (l. o.) francia gyarmatot is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|