Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szenegál... ----

Magyar Magyar Német Német
Szenegál... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szenegál

1430 km. hosszu folyó Ny.-Afrikában. Két forrásfolyóból keletkezik. A Bafing (Baleo) Timbótól DNy-ra a Futa-Djalonban, a Bakhoi pedig Diditől É-ra ered. Mindkettő Bafulabe mellett egyesül és azután a 16 m. magas, 300 m. széles guineai, Medina előtt pedig a felui vizeséseket alkotja, Medinánál torkollik belé a 200 km. hosszu Kuniakari (Tarakole), amely a forró évszakban csaknem egészen kiszárad. Bakel fölött fölveszi a Bambukot Bondutól elválasztó Falemét, amely a száraz évszakban szintén csaknem kiszárad. Bakel fölött fölveszi a Bambukot Bondutól elválasztó Falemét, amely a száraz évszakban szintén csaknem kiszárad. Bakelnél a Sz. tágas síkságra ér; kanyargásai közben nagy és igen termékeny szigeteket, a többi közt az Elefántcsont-szigetet vagyis Morfilt, alkot. A tengertől mintegy 266 km.-nyire számtalan ágra oszlik. Deltájának területe 1500 km2; benne számos a sziget, a többi közt az is, amelyen St.-Louis épült. Az időszaki áradások a környékét termékennyé, de egészségtelenné is teszik. A tenger erős hullámzása és az évszakok szerint 2 1/2-4 m. mély zátony a hajóknak a torkolatba való behatolást nagyon megnehezítik. Az esős évszakban juniustól október közepéig a gőzösök Kayesig mehetnek föl, a száraz évszakban azonban már csak rendkivül sekély járatu hajók mehetnek föl Mafuig (400 km.-nyire St.-Louistól). A Sz.-t a karthagói Hanno Chretesnek vagy Chremetesnek nevezi; a későbbi antik irók Stachir és Bambotus néven ismerik. 1447. a portugál Lancerota újból fedezte föl és a partjain lakó Sz.-berberektől keresztelte el. Vizkörnyéke: 440,500 km2. Sz.-nak nevezik Szenegambia (l. o.) francia gyarmatot is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is