Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
szénhidrátokvegyészet A szénnek a hidrogénnel alkotott vegyületei, amelyekről hosszú ideig azt hitték, hogy bennük a hidrogén és az oxigén aránya 2:1. Gyakran igen nagy molekulatömegűek. A szénhidrátok közé szokás még sorolni a belőlük egyszerűbb kémiai művelettel nyert származékokat is. Biokémiai szempontból elsőrendűen fontos vegyületek, amelyeket a levegő széndioxidjából fotoszintézis útján a zöld növények építenek fel. A fotoszintézis során kialakuló szölőcukor a növényekben cellulózzá v. amilummá, az állatokban pedig glikogénné szintetizálódhat. Ez a folyamat a szénhidrátok bioszintézisének része. A szőlőcukor-molekulák azonban bonyolult átalakulások után a zsír- és a fehérje-biószintézis kiinduló anyagaivá is alakulhatnak. Felosztásuk: Egyszerű cukrok: ezek hidrolizissel kisebb egységre már nem bonthatók. Az egyszerű cukrok további osztályozási lehetőségei: aldózok v. ketózok, aszerint, hogy aldehid- v. ketoncsoportot tartalmaznak; csoportosíthatók a szénatomok száma szerint is, leggyakoribbak a hexózok, amelyek 6 szénatomot tartalmaznak. A természetben legelterjedtebb egyszerű szénhidrát a szőlőcukor v. glükóz. Összetett cukrok: ezeknek két csoportját lehet megkülönböztetni, az oligoszacharidokat és a poliszacharidokat. Az oligoszacharidok a cukrokhoz hasonló szénhidrátok csak néhány egyszerű cukorrészből állnak, pl. a maltóz két szőlöcukorrészből, a répacukor egy szőlőcukor- és egy gyümölcscukorrészböl áll. A poliszacharidok (cukrokhoz nem hasonló szénhidrátok) molekulája lsavakkal v. enzimekkel való hidrolízis következtében sok monoszacharldra bomlik, Az oligo- és poliszacharidok között nem lehet éles határvonalat húzni, általában 6 cukorrészig sorolják az oligoszacharidok közé a szénhidrátokat. A poliszacharidok tulajdonságai nagymértékben különböznek az egyszerű szénhidrátokétól és az oligoszacharidokétól, pl. vízben nem oldódnak. Szerkesztette: Lapoda Multimédia KapcsolódásMaradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|