Szennár

(Dseziret-Sz.), szorosabb értelemben a Fehér- és Kék-Nilus közt Khartumtól Faszoklig terjedő föld; tágabb értelemben mint Dar-Sz., az egykori egyiptomi Szudán egy mudir kormányzása alatt álló tartománya, amely D-nek egészen a Szobat folyóig nyult. Miként Kordofan, Sz. is nagyobbára magas fűvel benőtt síkság, amelyen az É. sz. 14°-ától D. felé egyes gránithegyek emelkednek és amely tovább DK. felé (Abisszinia felé) fokozatokban emelkedik. Miként a síkság lassan és fokozatosan emelkedik, éppen ugy alakul át fűtakarója is erdős vidékké, amelyet viruló völgyek meg-megszakítanak. A sík része nagyobbára iszapföld, amelyben aranyat találhatni. Erdei adamszoniákból, akácokból, tamariszkuszokból éa az É. sz. 12°-ától D-re, a Kék-Nilus mentén a deleb-pálmákból állanak. Faunája gazdag; gazellák, vad bivalyok, zsiráfok és elefántok legelnek a füves térségeken, míg a vizek szinte hemzsegnek a vizilovaktól és különböző vizi madaraktól. A ragadozók az oroszlán és gepard. A lakosok vagy világosabb szinüek (sukurie, haszanie stb.) vagy sötétebb bőrüek; ezek közül a fungi néger törzs 1500 körül alapította Sz. birodalmat, amely 1820-ig állott fenn. A régi főváros Sz., a Kék-Nilus mellett, mintegy 10,000 lak., Khartum fölvirágzásával aláhanyatlott.

Forrás: Pallas Nagylexikon