Szénsavmérgezés

gyakran előforduló mérgezés, mely kétféleképen jöhet létre: vagy ugy hogy szénsavban gazdag levegő v. tiszta szénsav lehetetik be, vagy pedig, ha a légzés meg van akadályozva és a szervezet égési terméke, a szénsav a vérben rohamosan felhalmozódik (ilyen minden akasztási, vizbefulási halál). Gyengébb foku, rendesen ájulással végződő Sz. igen gyakori túzzsúfolt helyiségekben. A pincékben, amelyekben a must erjed, vagy csatornákban, régi, tisztítatlan kutakban fejlődő szénsav is nem egyszer okozott halálos mérgezést. Kőszénbányákban is fejlődhetik szénsav s a szobákban tartott növények is gyakran fertőzik meg azzal a levegőt. A szénsavgáz tömény állapotban belehelve oly erősen izgatja a nyákhártyát, hogy azonnal hangrésgörcs áll be, ami elzárja a levegő útját és fuladásra vezethet. A levegővel kevert szénsav ezt nem teszi s csak akkor öl, ha 26 térfogatszázalékban van a levegőben, de már 5 térfogatszázalékban is mérgezhet. Ha nincs halálos mennyiségben a levegőben, akkor az ember csak mellszorulást, émelygést, szivdobogást, főfájást, szédülést érez, légzése szaporább, arca halvánnyá lesz. Ha a szénsav több s különösen ha 26 %-on felül van, rendkivül gyorsan részegségi állapot támad, mely eszméletlenségbe megyen át s ekkor a reflexek is teljesen megszünnek, öntudatlanság és teljes érzéketlenség közben az arc szederjes szint ölt és beáll a fuladási halál, amit egy pár rángó görcs előz meg. Kezelése abból áll, hogy a még élő, szivműködéssel biró beteget a szabad levegőre hozzuk és erélyesen és kitartóan végezünk rajta mesterséges légzést, esetleg tiszta oxigént leheltetünk be. Ha a mentés még lehető, a betegek hamar talpra állanak. Hangrésgörcs esetén szükség szerint légcsőmetszést kell végezni vagy intubációt.

Forrás: Pallas Nagylexikon