Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szent-Istvá... ----

Magyar Magyar Német Német
Szent-Istvá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szent-István-Társulat

neve a Budapesten székelő kat. irodalmi és könyvkiadó társulatnak, melynek célja: az irodalom útján a keresztény vallás tanainak fejtegetése, ismertetése és terjesztése. A társulat Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok, később erdélyi püspök, kezdeményezésére alakult meg 1848 máj. 1. Jó és olcsó könyvkiadó társulat címen. Első igazgató-elnöke Fogarassy Mihály volt és az alakulása évében 1000 tagot számlált, akik tagilletményül könyveket kaptak, melyek manap már 90 ívre terjednek. Irodalmi munkássága a Katholikus Néplappal indult meg, melynek szerkesztője Zalka János volt. A szabadságharc megbénította a társulatot, amennyiben több ezer forintnyi vagyona, értékét vesztvén a magyar pénz, a negyedére csappant; azonkivül kiadvnyainak nagy része elkallódott v. a rendőri hatalom intézkedése következtében lefoglaltatott. 1850. felveszi rendszeres működésének fonalát és a magyarság szine-java, államférfiak, tudósok, kiváló vezérpolitikusok vezették, mint a választmány tagjai (Deák Ferenc, Sennyey Pál báró, Majláth György, Somssich Pál stb.); 1852 aug. 22. vette fel a társulat a Sz. nevet. Ez időben kiadták a Kath. Néplapot német és tót nyelven is, megindították a Családi Lapokat és a Korkérdések füzetes vállalatot. Az 1868. XXXVIII. t.-c. okozta változás folytán Simor János hercegprimás és a püspöki kar a kat. népiskolák tankönyveinek kiadási jogát 1869 máj. 12-én a társulatra ruházta. 1886 bizonyos fordulópontot jelez a társulat történetében. Ekkor határozták el a Katholikus Szemle kiadását tagilletményül, mely 1887. meg is indult, minek következtében az iparos vagy földmíves osztályból való tagok nagy része kivált a társulatból, mert a folyóirat közleményei nekik túlmagas olvasmány voltak, de pótolta őket a művelt elem, mely folyton fokozódó számban pártolja a társulatot. Ugyanez évben megalakult kebelében a tud. és irodalmi osztály 72 kat. iróval, kik 1887 jul. 2. tartották alakuló gyülésüket. Az osztáylt négy, később két alosztályra osztották és évenkint 8-10 felolvasó ülést tartanak. Kiadványai hat csoportba osztozhatók: 1. Ajtatossági és imakönyvek. Ezek között kiválóan: Szentirás (4 köt.) és Pázmány Péter imakönyve. 2. Tankönyvek és imakönyvek. Ezek között kiválóan: Szentirás (4 köt.) és Pázmány Éter imakönyve. 2. Tankönyvek és tanszerek (ezeket külön bizottság birálja, melynek tagjait 1890. a püspöki kar nevezte ki). 3. Ifjusági iratok. Ezek között: Ifjuság öröme (eddig 4 kötet). 4. Népies olvasmányok. Ezek között különösen: Népiratkák (1891 óta, a ponyvairodalom ellensúlyozására, 100-nál több); A magyar nép könyvtára (1895-ből, 4 kötet). 5. Vegyes tárgyu művek. Ezek között: CantuCaesar, Világtörténelem (15 köt., Pest 1856-81); Encyclopedia (13 köt., u. o. 1860-76); Felolvasások a Sz. tud. és irod. osztályának üléseiből (16 füz.); Házi könyvtár (55 köt., 1871 óta); Monumenta vaticana Hungariae (8 köt.) stb. 6. Szent képek. V. ö. Hummer N., A Sz. rövid története (Budapest 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is