Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szent-Lőrin... ----

Magyar Magyar Német Német
Szent-Lőrin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szent-Lőrinc-folyó

(Saint Lawrence, Saint-Laurent), É.-Amerikának vizben egyik leggazdagabb folyója, amely az öt nagy kanadai tónak vizeit ÉK-i irányban az Atlanti-oceánba viszi. A St.-Louisnak, a Felső-tó legnagyobb mellékvizének forrásától mérve, hosszusága 3360 km., vizkörnyéke pedig 1.367,000 km2. A tulajdonképeni Sz., az Ontario kifolyása, azonban csak 1140 km. hosszu. Az Ontariótól 560 km.-nyire már 15 km. széles; szélességére és mélységére nézve vetekedik az Amazonnal. Sőt ahol az Ontariót elhagyja, medre már oly széles, hogy a benne levő 1692, részben magas erdőkkel benőtt szigetről ezer sziget tavának nevezik. Alább a Sz. a Long-Sault és Big-Pitch nevü sellőket alkotja. Alig hogy kizárólag kanadai területre lép, a csaknem 15 km. széles Sanct-Francis-tóvá szélesül, amelynek végében ismét sellői és ezek alatt vizesése van. Ahol az Ottava (l. o.) belé torkoll, több szigetet fog körül, amelyek egyikén Montreal épült; e város alatt a Richelieu és St. Maurice torkolata közt a 48 km. hosszu és 20 km. széles Szt.-Péter-tavat alkotja, amelyben a tengeri áradás és apadás nyomai vehetők észre. Quebecnél a Sz. két ágra oszlik, amelyek az Orleans-szigetet fogják körül; ettől 150 km.-nyire van az utolsó sellője, a Richelieu-sellő; további 37 km.-nyire vize már sóssá és még további 135km.-nyire, St. Paschalnál élvezhetetlenül sóssá lesz. Véget a folyó némelyek szerint Mingan-sziget és Rosier-fok, mások szeirnt Chatfok és Monts Pelés közt ér. Itt több mint 60 mellékfolyó fölvétele után 150 km. széles torkolatban a Szent-Lőrinc-öbölbe torkollik, amelyet É-on, Ny-on s DNy-on a kontinens, K-en Új-Foundland, D-en Cap Breton sziget határol és amely 820 km. hosszu és 370 km. széles. több szigetet foglal magában; É-on van Anticosti-, D-en St.-John- vagyis Edvárd-herceg-sziget, középen a Magdalena-szigetek és Ny-on a Shippega. Három tengerszoros köti össze az Atlanti-oceánnal; ezek Labrador és Új-Foundland közt a Belle-Isle, Új-Foundland s Csap Breton közt a Déli-csatorna, Cap Breton és Új-Skócia közt a Cansai. Nagy tengeri gőzösök Montrealig mennek föl, kis hajók pedig a sellőket megkerülő csatornákon a Felső-tó Ny-i végéig Duluthig. 4-5 hónapig azonban a jégzajlás útját vágja a hajózásnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is