Szent-Lőrinc-folyó
(Saint Lawrence, Saint-Laurent), É.-Amerikának vizben egyik
leggazdagabb folyója, amely az öt nagy kanadai tónak vizeit ÉK-i irányban az
Atlanti-oceánba viszi. A St.-Louisnak, a Felső-tó legnagyobb mellékvizének
forrásától mérve, hosszusága 3360 km., vizkörnyéke pedig 1.367,000 km2.
A tulajdonképeni Sz., az Ontario kifolyása, azonban csak 1140 km. hosszu. Az
Ontariótól 560 km.-nyire már 15 km. széles; szélességére és mélységére nézve
vetekedik az Amazonnal. Sőt ahol az Ontariót elhagyja, medre már oly széles,
hogy a benne levő 1692, részben magas erdőkkel benőtt szigetről ezer sziget
tavának nevezik. Alább a Sz. a Long-Sault és Big-Pitch nevü sellőket alkotja.
Alig hogy kizárólag kanadai területre lép, a csaknem 15 km. széles
Sanct-Francis-tóvá szélesül, amelynek végében ismét sellői és ezek alatt
vizesése van. Ahol az Ottava (l. o.) belé torkoll, több szigetet fog körül,
amelyek egyikén Montreal épült; e város alatt a Richelieu és St. Maurice
torkolata közt a 48 km. hosszu és 20 km. széles Szt.-Péter-tavat alkotja,
amelyben a tengeri áradás és apadás nyomai vehetők észre. Quebecnél a Sz. két
ágra oszlik, amelyek az Orleans-szigetet fogják körül; ettől 150 km.-nyire van
az utolsó sellője, a Richelieu-sellő; további 37 km.-nyire vize már sóssá és
még további 135km.-nyire, St. Paschalnál élvezhetetlenül sóssá lesz. Véget a
folyó némelyek szerint Mingan-sziget és Rosier-fok, mások szeirnt Chatfok és
Monts Pelés közt ér. Itt több mint 60 mellékfolyó fölvétele után 150 km. széles
torkolatban a Szent-Lőrinc-öbölbe torkollik, amelyet É-on, Ny-on s DNy-on a
kontinens, K-en Új-Foundland, D-en Cap Breton sziget határol és amely 820 km.
hosszu és 370 km. széles. több szigetet foglal magában; É-on van Anticosti-,
D-en St.-John- vagyis Edvárd-herceg-sziget, középen a Magdalena-szigetek és
Ny-on a Shippega. Három tengerszoros köti össze az Atlanti-oceánnal; ezek
Labrador és Új-Foundland közt a Belle-Isle, Új-Foundland s Csap Breton közt a
Déli-csatorna, Cap Breton és Új-Skócia közt a Cansai. Nagy tengeri gőzösök
Montrealig mennek föl, kis hajók pedig a sellőket megkerülő csatornákon a
Felső-tó Ny-i végéig Duluthig. 4-5 hónapig azonban a jégzajlás útját vágja a
hajózásnak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|