Szent-Miklós

1. (Csinagyievo), kisközség Bereg vármegye munkácsi j.-ban, (1891) 1199 rutén és német lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A Sz.-i uradalmat, mely a munkácsival egyesíttetvén, most Schönborn-Buchheim grófi család birtokában van, már a XV. sz.-ban a Telegdi-család birta, mely az itteni ódonszerü kastélyt is építtette. Telegdi Pál sírköve a templomban látható. V. ö. Lehoczky Tivadar, Telegdi Pál sírköve (Századok, I. évf., 1867). - 2. Sz., kisközség Moson vármegye magyaróvári j.-ban, (1891) 1940 magyar lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. Somogy-Sz. (előbb Horvát-Sz.), nagyközség Somogy vármegye csurgói j.-ban, (1891) 1772 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 4. Kis-Sz., kisközség temes vármegye újaradi j.-ban, (1891) 2035 oláh, német és magyar lak. - 5. Német-Nagy-Sz., nagyközség Torontál vármegye nagyszentmiklósi j.-ban, (1891) 1971 német lak., vasúttal. Itt szül. Révai Miklós, nyelvtudományunk megalapítója. - 6. Oláh-Sz., nagyközség Bihar vármegye cséffai j.-ban, (1891) 2004 oláh lak. - 7. Tisza-Sz., nagyközség Torontál vármegye törökkanizsai j.-ban, (1891) 3279 szerb, magyar és német lak., posta- és telefonállomással és postatakarékpénztárral. - 8. Tarna-Sz., kisközség Heves vármegye hevesi járásában, (1891) 1171 magyar lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. L. még Betlen-Szent-Miklós, Búr-Szent-Miklós, Csík-Szent-Miklós, Detrekő-Szent-Miklós, Fertő-Szent-Miklós, Gyergyó-Szent-Miklós, Liptó-Szent-Miklós, Kun-Szent-Miklós, Lajta-Szent-Miklós, Sár-Szent-Miklós, Szerb-Nagy-Szent-Miklós, Sziget-Szent-Miklós, Táp-Szent-Miklós és Török-Szent-Miklós.

Forrás: Pallas Nagylexikon