Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szent-Péter... ----

Magyar Magyar Német Német
Szent-Péter... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szent-Pétervár

1. kormányzóság európai Oroszország ÉNy-i részében, Viborg, Olonec, Novgorod, Pszkov, Livonia, Esztonia és a Finn-öböl közt, 53,768 km2 ter., amiből 15 km2 esik a tenger szigeteire és 9253 km2 a tavakra, 1.745,275, egy km2-re 32,5 lak. Felszine nagyobbára sík (alföld) és sok helyen mocsaras; csakis Carszkoje-Szelótól Jamburgig húzódik el egy száraz földhát, amely a Duderhovi-hegyekben éri el a legnagyobb magasságát; alacsony dombok vannak még DNy-on és É-on. É-on a talaj alluvium, középen szilur és D-en devoni képződmények. Ércek közül csak kevés vas- és rézérce van. Vizei a Finn-öböl környékéhez tartoznak. A Néva, Luga, Narova a Plyusszával egyenesen oda, a Volhov és Szjassz pedig a Ladogába ömlenek. Az éghajlat nedves s nagyon változó. A lakosok nagyobb része orosz, de vannak finnek, esztek és kevés számmal német gyarmatosok is. Vallásra nézve 1.350,000 ortodox, 234,000 evang. és 30,000 r. kat., a többi raszkol (16,000), izraelita (9000), mohammedánus (16,000), örmény stb. A fő foglalkozás az erdőgazdaság, hajóépítés és halászat, kevésbé jelentős a földmívelés és állattenyésztés. A gyárak száma 610 (163 millió rubel értékü évi termeléssel), ezek közt 37 gépgyár, van továbbá üveg-, porcellángyár, posztó-, pamut- és lenszövő. Járásai: Sz., Gdov, Jamburg, Luga, Novaja Ladoga, Peterhof, Schlüsselburg, Carszkoje-Szelo; hozzá tartozik még Sz. városi kapitányság és Kronstadt katonai kormányzóság.

[ÁBRA] Szent-Pétervár térképe

2. Sz. (Sanktpeterburg, a népnél Piter és a nem orosz szlávoknál Petrograd, l. a mellékelt helyszinrajzot), Moszkva mellett az orosz birodalom fővárosa, az orosz cár székhelye, alacsony fekvésü vidéken, az É. sz. 59° 57" és a K. h. 30° 20" alatt, ahol a Néva a Finn-öbölbe ömlik és több ágra oszlik; köztük a nagyobbak: az É-i Nevka, amely ismét középső és kis Nevkára oszlik, azután a Nagy- és Kis-Néva, amelyek a Vasszilyevszkíj-osztrov nevü szigetet fogják körül. A város területébe eső szigetek összes száma 17, amelyek többé-kevésbé be vannak népesítve. Az évi közép hőmérséklet: 3,6°, jan. hónapé -9,4°, juliusé 17,7°; az évi csapadékmennyiség 464,5 m. Sz. lakóinak száma 1780-ban 174,778, 1837-ben 468,625, 1885-ben 861,303 és 1892. (a külvárosokat is beleszámítva) 1.035,439 volt; ezek közül az ortodox egyház hive 84 3/4 %, raszkol 1/4, ev. 9, r. kat. 3 3/4, izraelita 2, mohammedánus 1/4, egyéb hitvallásu 1/4 %; anyanyelvre nézve orosz 87, német 4, lengyel 2,5, finn 2, zsidó 1 %, azonkivül néhány eszt, svéd, lett, francia, angol, litván stb. 1892. a születések száma volt 30,276, a halálozásoké 25,191. A hat évnél idősebbek közt a férfiaknak 26 és a nőknek 49 %-a analfabéta. Sz. Oroszország legfontosabb iparos városai közé tartozik. 1893-ban 514 magángyára volt 77,426 munkással és 151,7 millió rubel évi termeléssel; köztük a legfontosabbak a pamutgyárak (26), vasöntők és gépgyárak (113), továbbá 17 gyapjufonó és szövő, 26 papiros-, 27 kémiai, 14 dohány-, 29 bőr-, 7 üveggyár stb. Ezekhez járulnak a nagyszerü császári üveg- és porcellángyár meg az alexandrovszki császári gépgyár. A külkereskedelem leginkább behozatal. 1890. a birodalom belsejéből behoztak 271 millió pud árut, a többi közt tüzelő fát (92), épületfát (45), gabonát (58), agyagot és meszet (29), gabonát (36 millió pud súlyban); ellenben a kivitt áruk súlya csak 35 millió pud súlyu volt; ezekből a legtöbb volt a kőszén és tőzeg (5), továbbá kémiai cikkek (3 millió pud). A külfölddel való forgalom 1891. volt a behozatalban 78 millió pud 70 millió rubel értékben; a fő cikkek kőszén (58), festékek és drogeriák (2,9), öntött vas (2,7), pamut (1,1 millió pud), a kivitel ugyanakkor volt 44,2 millió pud, 53,3 millió rubel értékben; a fő cikkei: gabona (28,1), magvak (5), len (1,6 millió pud), spiritusz és tojás (94 millió darab). Finnországból behoztak 7,2 millió pud súlyu árut 1,7 millió rubel értékben; kivittek 6,3 millió pudot 14,2 millió rubel értékben. A behozatal túlnyomóságát bizonyítja az is, hogy 1892. a folyókon és csatornákon 13,857 kisebb-nagyobb hajó érkezett árukkal, ellenben megrakodva csak 640 távozott. A külső forgalom előmozdítására szolgál a hat indóházból kiinduló több vasúti vonal, a Kronstadtból a városba benyuló tengeri csatorna és nagy, részben még teljesen el sem készített kikötő; a belső forgalmat pedig a számos bérkocsin és lóvonaton meg városi gőzvasúton kívűl a vizen a különböző helyi gőzös közvetíti. Sz. mint új város nagyon rendesen épült, hosszu, széles utcákkal és nagy terekkel. A Nevka a várost két fő részre osztja; ezek: a pétervári (a folyótól balra) és a viborgi oldal (jobbra), amaz a jelentékenyebb és 12 városrészre (csaszta) és 38 kerületre oszlik. A középpont a Nagy-Néva és a Mojka-csatorna közt az admiralitás a legnagyobb hivatalos épületekkel, a legszebb palotákkal és a leggazdagabb üzletekkel. A többi városrészek: a kazáni, a szpasszki, a kolomnai, a narvai (a Néva, Fontanka és Obvodnij-csatorna közt), a moszkvai (Fontanka, az Obvodnij és Ligovo csatornák közt), az Alexander-Nevszkíj- (Néva, Obvodnij- és Ligovo-csatorna közt), a Litejnij- (éNéva, Fontanka és Ligovo-csatorna közt), a Rozsdesztvenszkíj- (az előbbitől K-re a Néva és a Ligovo-csatorna közt), a Vasszilyevszkíj- (a Vasszilyevszkíj-osztrovot foglalja magában) és a pétervári rész (az előbbitől É-ra fekvő szigeteken). A viborgi városrész a Nagy- és Kis-Ohtából áll. Mindezekhez járulnak még a külvárosok (prigorodki): a schlüsselburgi, poljusztrovi, Ljesznoj és a peterhofi. A Néván és csatornáin 191 híd vezet át. A névai hidak között csak kettő állandó: a vasból készített Miklós-híd (1851-ből), amely a Vasszilyevszkíj-osztrovról átvezet az Angol-rakodóra, és a szintén vasból épített Sándor-híd (1873-tól 1879-ig épült), a Litejnij-prospektus és viborgi oldal közt. A többi híd hajóhíd, amelyeket télen át a folyó jégtükre helyettesít. A Fontankán az Anicskov-híd vezet át, amelyet a Clodt által készített négy hires lovasszobor díszít.

Sz. középpontjának a Néva bal partján a Vasszilyevszkíj-osztrov keleti végével szemben épült tengernagyi plaotát tartják, ahonnan DK. és D. felé legyezőalakban nyulik ki teljesen egyenes vonalként a város három fő utcája: a palotákkal szegélyezett Nevszki-prospektus (csaknem 5 km. hosszu és 35 m. széles), a valamivel keskenyebb Gorohovaja- és Vosznesszenszkíj-út vagyis prospektus (ez utóbbi névvel illetik az első rangu utcákat); egyéb prospektusok még a Litejnij, Vladimirszkíj stb. Másod rangu utcák (ulici) a Nagy- és Kis-Morszkaja, Millionaja, Szadovaja stb. A 64 nyilvános tér közül a kiválóbbak: az Admiralitás-tér, Európa egyik legkiválóbb tere, amely a Péter- és K. felől határos Roszvodnaja- és Palota-térrel egy hatalmas egészet alkot; továbbá az Izsák-, Mária-tér, a Marsmező, amelyen a katonai szemléket tartják stb. A parkok: a Sándor-, a nyári, a Mihajlov-, a Jusszupov-park és az állatkert. Az emlékszobrok: a Péter-téren a Nagy Péter lovasszobra, amelyet Falconet mintázott és II. Katalin 1782. állíttatott föl; ugyanannak szobra Rastrellitől (1800-ból) a mérnökiskola mögött; II. Katalin cárnő bronzszobra 1873-ból; az I. Sándor emlékét hirdető 25 m. magas, 4 m. átmérőjű Sándor-oszlop a Palota-téren; I. Miklós lovasszobra (1859-ből, Clodttól) a Mária-téren; Barclay de Tolly, Kutuszov, Rumjancev, Szuvorov hadvezérek, Kruzenstern admirális, Péter oldenburgi herceg, Krilov, Puskin, Zsukovszkíj költők és Prsevalszkíj utazó szobrai, az 1877-78-iki török háboru emlékét hirdető győzelmi oszlop és két diadalkapu. A templomok közül a legkiválóbbak: a görög kereszt alaku Izsák-székesegyház (1858-ból) 17 m. magas 48 monolit-oszloppal és 82 m. magas kupolával és egy pompás ikonosztasszal; a kazáni székesegyház (1733-ban alapíttatott) 132 korintusi oszlopból álló félköralaku oszlopsorral és belsejében 56 csizolt és 11 méter magas gránitoszloppal; a Péter-Pál-templom az orosz cárok (II. Péter kivételével) szarkofágjaival; a Blagovjescsenszkíj-templom, a lutheránus Péter-Pál-templom és a katolikus Katalin-templom. Egyéb egyházi épületek: az Alexander-Nevszkíj-klastrom, a Novodjevicsij- (apáca-) klastrom és a Szmolnij-klastrom. A profán épületek közül a kiválóbbak első sorban a különféle cári paloták; ezek közt az első helyet foglalja el az 1754-től 1764-ig Rastrelli által épített és 1837. átalakított téli palota (137 m. hosszu, 106 m. széles és 24 m. magas) a cári gazdag kincstárral, amelyben a hires Orlov-gyémánt is látható. Ezen épületet árkádok kötik össze az ó és új Eremitage-palotával; továbbá az 1741-től 1744-ig épített Anicskov-palota, amelyben a trónörökös szokott rendesen lakni; az 1770-től 1783-ig épített márványpalota a Néva partján; több nagyhercegi és nagyhercegnői palota; a tauriai palota (1783. II. Katalin építtette) óriási teremmel (amely most szoborgyüjtemény helye) és parkkal. Számos a nagy hivatalos épület: a pompás admiralitási palota, a tengerészetügyi minisztérium helyisége könyvtárral és hajó-modellek gyüjteményével; a törzskari palota 768 ablakos homlokzattal; a birodalmi tanács épülete, a régi és új arzenál, a szenátus, a szt. szinódus, a különféle minisztériumok épületei és 22 kaszárnya. A magán paloták közül a kiválóbbak: a Sztroganov a Nevszkíj-prospektuson, a Semeretyev-,a Dermidov-, a Muruszi-, a Dervisz- stb. palota. Sz.-on az előkelőbb osztályok nevelésére nagy gond van fordítva; az oktatásról gondoskodik 23 felsőbb, 114 alsóbb foku középiskola és 465 elemi iskola, az egyetem stb. Ez iskolák közül a kiválóbbak: az 1816. alapított császári egyetem történelem-filologiai, fiziko-matematikai, jogi és keleti fakultással, könyvtárral (220 ezer köt.), botanikuskerttel, csillagászati és meteorologiai intézettel, laboratoriumokkal, 144 docenssel és 2634 hallgatóval; az ortodox teologiai akadémia az Alexander-Nevszkíj-klastromban könyvtárral, 26 docenssel és 251 tanulóval; a r. kat. teologiai akadémia könyvtárral (50,000 köt.) és 11 docenssel; a császári jogi iskola (1835. alapított internátussal) csak a kiváltságolt rendek fiai számára; a katonai jogi akadémia; a Sándor-liceum (3 felső osztályában jogakadémia); történelem-filologiai intézet gimnáziumi tanárjelöltek számára; az archeologiai intézet irattárosok kiképzésére; a katonai orvosi iskola nagy kórházakkal, 70 docenssel és 742 hallgatóval; az 1828. alapított technologiai intézet muzeummal és 47 docenssel; az Ilona Pavlovna nagyhercegnőről elnevezett klinikai intézet; az út- és vizépítési főiskola; a magánmérnöki főiskola; az elektrotechnikai intézet; a bányász-főiskola könyvtárral, mineralogiai muzeummal, 22 docenssel és 600 tanulóval; az erdész-akadémia; a katonai főiskolák, aminő a törzskari akadémia, a Nikolajféle hadi mérnök-, tengerészeti, tüzér-akadémia stb.; a zenekonzervatorium; a művészeti akadémia gazdag műkincsekkel, a többi közt a Leuchtenberg-féle képtárral és ó-keresztény régiségeket tartalmazó muzeummal; kereskedelmi, rajzszini és egyéb szakiskolák. A gimnáziumok közt 8 tiszta leánygimnázium. A tudományos intézetek közt az első helyet foglalja el a császári tud. akadémia matematiko-fizikai, történelem-filologiai és orosz nyelvészeti osztályokkal, 1893-ban 27 rendes, 10 rendkivüli, 42 tiszteletbeli és 211 levelező taggal, könyvtárral (160,000 köt., 130,000 kézirat), ázsiai muzeummal (könyvek, kéziratok mindenféle ázsiai nyelven, pénzek, feliratok stb.), etnográfia-antropologiai, archeologiai, növény-, állattani muzeumokkal, különböző laboratoriumokkal; jelentékenyebb ilynemü intézetek még a császári nemzetgazdasági társulat (1765 óta), a földrajzi társulat, a technikusok egyesülete, az orosz-történelmi, a természettudományi, az entomologiai, a régészeti, a szláv jótékonysági (1867 óta) társulatok stb. Európa egyik legnagyobb könyvtára a szászári nyilvános könyvtár (1794. a Varsóból elhozott Zaluski-féle könyvtárral vetették meg az alapját) 1,05 millió kötettel, 18,000 kézirattal, 1889-ben 82,649 rubel bevétellel, amiből 28,494-et új könyvek beszerzésére fordítottak. A muzeumok közt első helyen áll az Eremitage-palota gazdag régiség-, érem-, váza-, fegyver- és különösen hires képgyüjteménnyel; egyéb muzeumok, illetőleg képtárak a Szemenov- és a Sztromanov-féle képtár, a mezőgazdasági, népipari, földrajzi, pedagogiai muzeum, amely utóbbiban nyilvános előadásokat is szoktak tartani. A kiválóbb szinházak: a császári nagy szinház (4000 néző számára), a Mária-szinház (2000 néző), a Sándor-, Mihály- stb. szinház, azonkivül a Panajev-féle olasz operai előadások számára. Az itt megjelenő újságok száma 1894-ben 232 orosz, 7 német, 4 francia, 1 lengyel, 1 finn és 1 ó-héber. A jótékonysági intézetek, tekintve a város szegényebb lakói közt uralkodó nyomort, nem elégségesek; legjelentékenyebb a lelencház, amelybe évenkint mintegy 9000 gyermeket vesznek föl. A 47 kórház közül a nagyobbak az Obuhov-féle 1000 ággyal, a Kalinkin 600 ággyal, a Mária-kórház 540 ággyal; ezeken kívűl vannak: szemészeti klinika, süketnéma-intézet, bolondok háza, valami 90 szegényház, 144 azilum stb. Az ilyen jótékonysági intézetekre évenkint 8 millió rubelt költenek. A város közigazgatása élén a városi kapitány (gradonacselnik) áll; 1893. bevétel 11,5, kiadás 10,7 millió rubel volt. Sz. közelében számos és pompás nyaralók épültek, főképen a Kamenruj és a Kresztovszkíj szigeteken; távolabbi nyaralóhelyek: Carszkoje-Szelo, Pavloszk, Peterhof, Gacsina, Suvalovo, Pargolovo, Tokszovo stb.

Sz.-t 1703. Nagy Péter alapította; kezdetben csak egy várat akart ott Pieterburg néven alapítani a svédek ellen, későbben azután eltökélte, hogy a vár mellé egy nagy várost is építtet, amelyet aztán 1712. székhelyévé tett. Az az egyszerü ház, amelyet eleinte magának építtetett, máig is áll. Az első orosz hajó Sz.-t 1717. hagyta el; 1727. pedig már 230 hajó érkezett. 1750. a városnak már 80,000 lakosa volt. Sokat tett a város kibővítésére és szépítésére II. Katalin. I. Sándor a város környékén levő mocsarakat száríttatta ki, a szigeteket hidak által köttette össze, parkokat alapított, templomokat és palotákat építtetett. I. Miklós idejében szintén keletkeztek nagy épületek és megkezdték a Sz. körüli vasúthálózat kiépítését.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is