Szent háboru
néven szerepel Görögország ókori történetében három
küzdelem, mely eredményeiben a hellének nemzetére végzetes hatással volt.
Valamennyit az amfiktionok (l. o.) többségét alkotó államok viselték olyan
államok ellen, akik megsértették a delfibeli szentély tekintélyét. Az első Sz.
Krissza város ellen irányult Fókiszban; ebben az amfiktionok megbizottai
valának: az athéniek, a tesszáliai lovagok és Kleisthenes szikioni zsarnok. Kr.
e. 595-86. először a várost ostromolták és lerombolták; utána négy évi harc
után Cirrhát, Krissza tengeri erősségét is megvették; utoljára hegylakók szivós
ellenállását is vérbe fojtották. Fókisz hegylakói ennek dacára kiheverték a sok
csapást és vitézségökkel oly tekintélyre tettek szert, mely magukra vonta Téba
és Tesszália féltékenységét. Az amfiktionok egy talán nem is szándékos
birtokháborítást Fókisz részéről Delfi ellen elkövetett szentségtörésnek
qualifikáltak, nagy birsággal sujtották és átokkal fenyegetőztek; viszont
Fókisz 355. megszállotta Delfit. A háboruban (második Sz.) Fókisz több évig
szilárdul állott, sőt 352-ben már csak makedoni Fülöp beavatkozása mentette meg
Tesszáliát. Mikor aztán Beócia is az amfiktionok pártjára állott s a fókiszi
főtisztek soraiban árulás harapózott el, Fókiszt legyőzték, az amfiktionok
szövetségéből kitaszították és 10,000 talentum (27 millió korona) hadi sarcot
vetettek ki rája. A harmadik Sz.-t az athéni Aeschines lobbantotta lángra,
midőn Kr. e. 339. az amfiktionok gyülésén azt a vádat terjesztette elő, hogy
Amfissza lakói szentségtörő módon felszántották a cirrhai síkságot, Apollo
isten tulajdonát. A lokrok ellen, akik igy vád alá kerültek, ismét makedoni
Fülöpöt kérték fel az ítélet végrehajtására; aki 339. megbizatásának meg is
felelt, de ezzel oly végzetes befolyásra tett szert, mely végeredményében
Görögország függetlenségének bukására vezetett. L. Görögország történetét s a
vele kapcsolatos irodalmat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|