Szent korona

l. Koronázási jelvények (X. köt. 803-804). A Sz. alatt különben nemcsak a jelvények és szertartások értendők, hanem közjogi tekintetben maga az alkotmányos közhatalom is, melyet a király, kit a Sz. viselése egymaga is sérthetetlenné tesz, az alkotmányban körülirt módon a nemzettel együtt gyakorol. Ily értelemben az ország területét is a Sz. területének, a királyi javakat és közjövedelmeket a Sz. jószágainak nevezzük. A Sz. a nemzet önállóságának, függetlenségének és egész politikai életének személyesítése, amelytől származik minden birtokjog. Közvetlen hatósága alatt csak az áll, vagyis csupán az a Sz. tagja, akinek vagyona egyenesen attól származik, akár első foglalás, akár királyi adományozás alakjában. Az alkotmányban meghatározott rendek (főnemesek és nemesek, papok) tehát a rendi alkotmány idejében a Sz. tagjai voltak; a jobbágy, mivel jogait földesurától kapta, nem lehetett a Sz. tagja. A Sz. teste alatt (totum corpus S. Regni Coronae) a két nemesi és a papi rend országgyülését s a király személyét együttesen értették; törvéynt ez a két tényező csak együttvéve hozhatott, tehát benne együttesen nyilatkozott meg a közhatalom. A Sz. alatt ilykép magát az állameszmét értették és pedig főkép az Anjouk korától fogva.

Forrás: Pallas Nagylexikon