Szentelmények

(lat. sacramentalia), a katolikus egyházban mindazok a személyek és tárgyak, melyeket ez Krisztustól nyert meghatalmazásánál fogva, a saját maga által rendelt bizonyos imaalakok s olykor egyéb szertartások közvetítésével papjai által megáld vagy megszentel. Hasonlítanak a szentségekhez, mert látható jellel birnak s bizonyos malasztot nyujtanak, de hiányzik a Krisztus egyenes rendelése. A Sz. fogalma alá tartoznak az exorcizmus, áldások és szentelések. Az egyház megáldja: a hiveket a szentmise alkalmával, a házasfeleket, a bort, vizet (szentelt víz), aranyat, tömjént, mirrhát, krétát, házakat, a nőt a szülés után (l. Egyházkelő) stb.; megszenteli: a templomot, az oltárt, a keresztkutat, az egyházi tárgyakat, gyertyákat, hamut, olajat stb. A pápának fentartott szentelések: az aranyrózsa és a szt. Ágnes bárányának szentelése. A szentelések némelyikét a püspök, legtöbbjét az áldozópapok végezhetik. V. ö. Reindl Román, A kat. anyaszentegyház szentelményei (Budapest 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon